Pályán a CryoSat-2
(Rovat: Környezetünk védelme - 2010.04.09 08:00.)

Az Európai Űrügynökség (ESA) „jeges küldetése” megkezdődött: április 8-án elindult a CryoSat-2 műhold.

Az űrkutatásban ritkán adódik második lehetőség egy elhibázott próbálkozás után. Most az európai kutatóknak sikerült kihasználniuk, hogy a 2005-ben start közben szerencsétlenül járt és megsemmisült CryoSat műholdat újból megépítették. A tökéletes start során a kazahsztáni Bajkonurból indított Dnyepr hordozórakéta április 8-án 15:57-kor emelte magasba a CryoSat-2-t.

A CryoSat-2 indítása Bajkonurból. (Kép: ESA)

A CryoSat-2 feladata a földi jégtakaró – a sarkvidéki óceánokat, valamint a szárazföldeket, Grönlandot és az Antarktiszt borító jég – vastagságának folyamatos és pontos mérése, a változások megfigyelése. Mindennek a globális éghajlatváltozás kutatásában, hatásainak felmérésében van óriási jelentősége. A vékonyodó jégtakarót tartják a klímaváltozás első áldozatának. Maga a jég fontos szerepet játszik a hőmérséklet szabályozásában, a tengerszint és a tengeri áramlások alakításában. Így a változásoknak messze ható következményei is vannak. Ezért is volt olyan fontos ez a műholdas küldetés, hogy az ESA illetékesei az elveszett műhold újbóli megépítése mellett döntöttek.

A CryoSat-2 fedélzetén elhelyezett SIRAL (Synthetic Aperture Radar Interferometric Radar Altimetry) interferometrikus radaros magasságmérő berendezés teszi lehetővé a jég vastagságának meghatározását. A műhold 717 km magas, poláris (92°-os hajlásszögű) pályán működik majd. (Kép: ESA / AOES Medialab)

A 720 kg starttömegű műholdat az EADS Astrium vezette konzorcium építette az ESA megrendelésére. Fő műszere, a SIRAL radaros magasságmérő mellett a pontos helyzetmeghatározáshoz használandó DORIS (rádiós helymeghatározó) berendezés és a Földről végzett precíz lézeres távmérést lehetővé tevő tükrök találhatók a fedélzeten. Az űreszköz remélt élettartama 3 év.