Melegebb éghajlat, kevesebb növényzet
(Rovat: Környezetünk védelme, Időjárás és előrejelzése - 2010.08.23 08:30.)

Korábban azt gondolták, hogy a növekvő hőmérséklet kedvez a növények fejlődésének. Műholdas adatok alapján most kimutatták, hogy az elmúlt évtizedben a törvényszerűség globális méretekben megfordulni látszik.

Eddig abban az illúzióban ringathattuk magunkat, hogy a klímaváltozással kapcsolatban némiképp kiegyensúlyozó hatása lehet a földi növényzetnek. Egy 2003-es tanulmányban ugyanis megállapították, hogy 1982 és 1999 között, miközben a globális átlaghőmérséklet emelkedett, erőteljesebben fejlődtek a növények is. A magyarázat az volt, hogy a melegebb időjárás kitolja a vegetációs időszakot. A következmény pedig, hogy a több növény több szén-dioxidot tud megkötni a levegőből, ami az üvegházhatású gáz koncentráció-növekedését jótékonyan lassítja. Most felmerült a gyanú, hogy ez a negatív visszacsatolás nem működik a végtelenségig...

A Montanai Egyetem kutatói a 2000-2009 közötti időszak műholdas adatainak (a NASA Terra műholdján repülő MODIS műszer méréseinek) elemzésével arra jutottak, hogy a trend megállt, sőt talán meg is fordult. Hiába volt a szóban forgó évtized a legmelegebb azóta, mióta a hőmérsékleteket regisztrálják, a növényzet fejlődése mégis lelassult. A felfedezés azért jelentős, mert a jelenség erősítheti a klímaváltozást, s idővel kedvezőtlen hatással lehet az élelmiszerek, ipari növények, valamint a bioüzemanyagok termelésére is.

Változás a növényzet szénmegkötő képességében. A zöld színnel jelölt helyeken a korábbi időszakhoz képest jobban fejlődő növényzettel borított területek, barnával a visszaeső területek láthatók. Minél erősebb a színárnyalat, annál jelentősebb a hatás. A skálán az évente és négyzetméterenként megkötött szén tömege olvasható, gramm egységekben. (Kép: NASA EO / Robert Simmon / adatok: Maosheng Zhao, Numerical Terradynamic Simulation Group, University of Montana)

A fenti térképről vegyes kép tárul elénk: míg egyes helyeken nem állt meg a növényzet burjánzása, addig másutt jelentősen csökkent a szénmegkötő képesség. Utóbbiak főleg a déli féltekén találhatók, és elég kiterjedtek ahhoz, hogy az egész bolygóra vonatkozó átlagértéket rontsák. Az északi féltekén a növénnyel borított terület 65%-án inkább növekedés tapasztalható, a délin 70%-ra terjed ki a csökkenés. A feltételezett ok pedig az egyre nagyobb szárazság, ami visszaveti a növények fejlődését. Az északi területeken, magasan a tengerszint felett a hőmérséklet növekedésének jótékony hatása a növényzetre még tart. A déli féltekén azonban a víz hiánya felülírja a hőmérséklet befolyását.

Azt talán még túl korai határozottan állítani, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalt kismértékű globális csökkenés egy hosszabb távú folyamat kezdete volna, hiszen előfordulhatnak változó jelenségek, amelyek legalább 20-30 éves periódussal mutathatók ki. A jelek mindenesetre fontos figyelmeztetésnek tekinthetők. A kutatások eredményét ismertető cikk a Science magazinban jelent meg augusztus 20-án.