Vizes élőhelyek megfigyelése radarral
(Rovat: Környezetünk védelme, GMES - Copernicus - 2015.06.21 08:15.)

Az ESA egyik projektjében műholdradaros méréseket alkalmaznak a fontos ökoszisztémák megfigyelésére Romániában, a Duna-deltában.

A cél a védett vizes élőhelyek kezelésének segítése a Föld körüli pályáról szerzett távérzékelési adatok felhasználásával. A Duna deltavidékét mutatjuk be az alábbi radarkép segítségével, amely az európai Sentinel-1A műhold mérései alapján készült.

(Kép: Copernicus data 2015 / ESA)

A Duna-delta területe Romániában több mint 4180 km²-en terül el. Egyike a Ramsari Egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeknek, és szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Természetvédelmi, gazdasági jelentősége sokrétű. Mintegy 30 különböző fajta ökoszisztémája együtt hozzájárul a Duna szennyeződéseinek megtisztításához, a gazdag és változatos növény- és állatvilág fenntartásához. Biztosítja a hátteret a helyi ivóvízellátáshoz, a halászathoz és a mezőgazdasághoz, és az egyre növekvő turizmushoz.

A Duna-deltában végbemenő folyamatok, az emberi tevékenység hatásainak minél teljesebb megértéséhez, a változások követéséhez, a vízgazdálkodás tervezéséhez jól jönnek a rendszeresen gyűjtött műholdas távérzékelési adatok. Például a vízáramlás változásai kihatnak vízminőségre, az élővilágra. Ugyanakkor a terület jelentős része nehezen elérhető helyszíni mérések, megfigyelések céljából. Emiatt is fontosak a távérzékelési adatok, például azok, amelyek a Sentinel-1A apertúraszintézises műholdradar-berendezésével (synthetic aperure radar, SAR) gyűjthetők. Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió (EU) közös Copernicus programjának elsőként elkészült, tavaly óta működő műholdja rendszeresen (12 naponta) ugyanolyan pálya menti pozícióból megismételt méréseiből interferogramokat lehet előállítani. Ezek elemzésével kimutathatók a radarjeleket a műhold irányába visszaverő felszín változásai. Információ gyűjthető a vízfelületek kiterjedésének alakulásáról, a vízszint, a folyási irány és sebesség változásáról.

A műholdradaros távérzékelési adatok ilyen célú felhasználásának elősegítésére indította az ESA a Hydro-SAR projektet. A Sentinel-1A mérései alapján készült térképeket a román Terrasigna cég, valamint a tengeri geológiával és ökológiával foglalkozó kutatóintézet (GeoEcoMar) szakemberei dolgozzák fel és értelmezik. A projekt eredményeképp először készültek a Duna-deltáról jó térbeli felbontású műholdradar-interferométeres térképek a víz dinamikájának, az évszakos változásoknak a kutatására. Más most látszik, hogy a megfigyelésekből az eddig hittnél is sokkal rendszer bontakozik ki. Például más módszerekkel nem megfigyelhető kapcsolatokat tártak fel különböző víztestek között, ami módot ad a korábbinál jobb helyi vízáramlási, hidrológiai modellek kidolgozására.