Ipari szennyező forrás Szibériában
(Rovat: Környezetünk védelme - 2018.07.18 07:15.)

A világ legszennyezőbb ipartelepe annyi kén-dioxidot bocsát a légkörbe, mint egy komolyabb tűzhányó. A helyzet évtizedek óta változatlan, talán 2023-ra várható számottevő javulás.

A légkörbe kerülő kén-dioxid (SO₂) egész világra kiterjedő, elsősorban műholdas megfigyelése alapján a szennyező gáz számos forrását azonosították. A legjelentősebb forrást az a több tucat tűzhányó jelenti, amelyek robbanásos vagy kiömléses kitöréseik során többé-kevésbé folyamatosan eregetik a légkörbe a kén-dioxidot, míg néhány tucat további vulkán a kutatók által passzív kigázosodásnak nevezett folyamat révén küld kén-dioxidot a légkörbe. Emellett azonban a több évtizeden át végzett műholdas mérésekkel számos további, az emberi tevékenységhez kapcsolódó kéndioxid-forrást azonosítottak, többek közt közel 300 széntüzelésű erőművet, több tucat földgáz- és kőolaj-kitermelő helyet és több mint 50 kohászati üzemet. Ezek olyan mennyiségű kén-dioxidot juttatnak a légkörbe, ami a világűrből is azonosítható.

Az emberi tevékenységgel összefüggő (antropogén) források közül azonban messze a legjelentősebb a szibériai Norilszk. A 175 000 lakosú, észak-szibériai (a sarkkörön túli) iparváros környékén több bánya is működik, amelyek a világ egyik legnagyobb nikkel-, réz-, platina- és palládium-lelőhelyét termelik ki. A kitermeléshez kapcsolódó, az értékes színesfémek ércből történő kinyerését célzó kohászati tevékenység – az érc zúzása és olvasztása – olyan jelentős mennyiségű kén-dioxidot juttat az űrbe, hogy az a világűrből is könnyen detektálható.

A NASA Suomi NPP műholdjának ózontérképező műszere (OMPS, Ozone Mapping Profiler Suite) 2017. július 12-én készítette a kén-dioxid város körüli eloszlását mutató térképet. A térképen a gáz eloszlása a troposzféra legalsó, a földfelszínnel közvetlenül érintkező rétegében látható, az emisszió aznap egy átlagos nyári napnak felelt meg, vagyis kb. 4 Dobson-egység volt. A Norilszk fölött megfigyelhető kéndioxid-felhő annyira extrém, hogy azt több kutatócsoport is tanulmányozta. Megállapításuk szerint a felhő csaknem kétszer akkora, mint az utána következő, második legnagyobb antropogén forrás. A kibocsátott gáz mennyiségét tekintve a norilszki forrás sokkal inkább a legaktívabb kiömlő vulkánok legtöbbjénél előforduló passzív kigázosodás mértékével vethető össze. 2005 és 2017 között csupán egyetlen tűzhányó, a Vanuatun található Ambrym bocsátott ki ezen folyamat révén több kén-dioxidot, mint a norilszki ipartelep. A NASA Aura műholdján repülő Ozone Monitoring Instrument (OMI) ózonmérő műszer mérési alapján a Norilszkból évente a levegőbe kerülő kén-dioxid mennyiségét 1,7–2,3 millió tonnára becsülik. Független, repülőgépes mérések alapján az érték „csak” évi 1 millió tonna.

A kén-dioxid Norilszk körüli eloszlása a NASA Suomi NPP műholdjának ózontérképező műszere (OMPS, Ozone Mapping Profiler Suite) 2017. július 12-i mérései szerint. A térkép a gáz eloszlását a troposzféra legalsó, a földfelszínnel közvetlenül érintkező rétegében mutatja. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / GES DISC)

Más kutatók kimutatták Norilszk környékén az erdők jelentős mértékű pusztulását, ami egyértelműen a kén-dioxid magas szintjének következménye. A gáz hatására a fák levelén a pórusok kitágulnak, ami fokozott vízvesztést okoz. Idővel a levelek elszíntelenednek, ezért a növények kipusztulnak, mert nem tudnak a fotoszintézissel elég energiát termelni. A második, a valóságnak megfelelő színösszeállításban készült űrfelvételen (Landsat–8, OLI, ugyancsak 2017. július 12.) látható a várostól északnyugatra és délkeletre a növényzet barnás elszíneződése. Felismerhető a várostól délre lévő kohászati üzem füstcsóvája. A bányászat és színesfém-kohászat során keletkező folyékony hulladékokat tartalmazó tó vizének élénkpiros színe is az ipari szennyezés következménye.

A Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerével ugyancsak 2017. július 12-én készített, valósághű színösszeállítású űrfelvétel. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / USGS)

Az intenzív kéndioxid-kibocsátás évtizedek óta tartó jelenség Norilszkban. A városban az 1940-es években kezdődött a nikkel és más fémek kitermelése. Az Aura műhold 2004-es felbocsátása óta a kutatók folyamatosan követik a kibocsátott gáz mennyiségét, ami azonban azóta nem változott jelentősen, miközben a Peruban és Kazahsztánban működő, hasonló telepeken a korszerűsítéseknek köszönhetően számottevően csökkent a kibocsátott mérgező gázok mennyisége. A norilszki bánya üzemeltetői is kidolgozták a termelés korszerűsítésére vonatkozó terveket, melyek megvalósulása esetén 2023-ig 75%-kal csökkenne a kén-dioxid kibocsátása.