Zöldülő Földünk
(Rovat: Környezetünk védelme - 2019.04.29 07:15.)

A NASA Terra és Aqua műholdjainak két évtized alatt végzett mérései alapján megállapítható, hogy bolygónk örvendetesen zöldebbé vált. A folyamatban Kína és India jár élen.

A Föld zöldülésének jelenségét műholdas adatok alapján már az 1990-es években kimutatta a Bostoni Egyetem egyik munkatársa, azonban akkor nem derült ki, milyen összefüggésben állhat ez az emberi tevékenységgel. A legújabb vizsgálatokból viszont az derül ki, hogy a zöldítésben a Föld két legnépesebb országa, Kína és India jár az élen, amiben mindkét országban fontos szerepe van az intenzív mezőgazdasági termelésnek, Kínában emellett az ambiciózus fatelepítési program is hozzájárul az eredményekhez.

A zöld levélzet mennyiségének évtizedenkénti százalékos változása 2000–2017 között Kínában és Indiában. (Kép: NASA Earth Observatory)

A kutatók a legújabb vizsgálatban megállapították, hogy a zöld levelek mennyisége a 2000-es évek eleje óta világviszonylatban 5%-kal nőtt, ez a növekedés megegyezik az Amazonas-medence esőerdőinek zöldtömegével. A gyarapodás körülbelül negyedét Kínában érték el. A Föld növényzettel borított területének harmadán mutattak ki zöldülést, és csak 5%-ot tesz ki az a terület, ahol barnulást, azaz a zöldtömeg mennyiségének csökkenését detektálták. A részletes eredményeket tartalmazó tanulmány a Nature Sustainability című folyóiratban jelent meg.

A tanulmányban közölt térképeken nem a zöld növények mennyisége látható, hanem annak évenkénti átlagos változása a 2000 és 2017 közötti években. Ezért nem a legnagyobb kiterjedésű és legdúsabb vegetációjú trópusi őserdők tűnnek fel a térképeken, hanem azok a területek, ahol a változás a legerőteljesebb volt. A gyarapodás Kínában és Indiában a legfeltűnőbb, jóllehet a két országban együttesen a Föld növényzettel borított területének mindössze 9%-a található. Az eredmény a kutatókat is meglepte, mert a közvélekedésnek megfelelően ezekben a nagy népességű országokban a természeti erőforrások túlzásba vitt hasznosítása miatt azok csökkenésére számítottak. Az átfogó vizsgálathoz a Terra és az Aqua műholdakon működő, közepes felbontású, képalkotó spektroradiométerek (MODIS, Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) adatait használták. A szenzorok az elmúlt húsz évben naponta legalább négyszer készítettek képet a Föld minden egyes pontjáról.

Az egy négyzetméterre jutó levélfelület évtizedenkénti százalékos változása. A tanulmányban részletesen ismertetett Kína és India mellett Európában is kedvező tendencia tapasztalható, ugyanakkor az Amazonas-medence trópusi őserdőiben csökkent a levélfelület. (Kép: Nature Sustainability)

Az eredményeket látva először arra gondoltak, hogy a növényzet dúsulása a globális felmelegedésnek és a szén-dioxid-szint növekedésének tudható be, a MODIS adatok részletes elemzéséből azonban kiderült az emberi tevékenység jótékony szerepe is. Kína esetében a zöldülés 42%-a az erdők megőrzését és kiterjesztését célzó, nagyszabású programnak tudható be, amelyet azért indítottak, hogy csökkentsék a talaj erózióját, a légszennyezettséget és az éghajlatváltozást. A zöldülés további 32%-a Kínában és 82%-a Indiában az intenzívebbé váló mezőgazdasági termelésnek tudható be, miközben egyik országban sem változott jelentősen a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Az intenzív művelés, például sok helyen évi egy helyett két betakarítás, nemcsak bolygónk zöldülését segítette, hanem ennek köszönhetően 2000 óta 35–40%-kal nőtt a gabona-, zöldség- és gyümölcstermés.

A zöld levélfelület változásának egész országokra vett átlaga. Kína a jelentős sivatagi területei ellenére még így is világelső, az országot India és Európa követi. (Kép: NASA Earth Observatory)

A zöldülés jövőbeli tendenciái számos tényezőtől függnek, például attól, fenntartható-e Indiában a jelenlegi szinten a földek öntözése, vagy a talajvíz-készletek kimerülése miatt csökkenni fog a termés. Ugyanakkor a kutatók arra is rámutattak, hogy a kedvező tendencia nem ellensúlyozza a természetes vegetáció csökkenését egyes trópusi területeken, elsősorban Brazíliában és Indonéziában. Utóbbinak ugyanis súlyos következményei vannak a fenntarthatóságra és a biodiverzitás csökkenésére nézve, amit nem tükröz a zöld levéltömeg változása. A kutatók viszont hangsúlyozzák a változás pozitív üzenetét, miszerint az 1970-es és 1980-as években Indiában és Kínában súlyos volt a vegetáció állapota, az 1990-es évek felismerése nyomán azonban sikerült tenni ellene, és megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat.

A fenti képeket kiegészítik a táblázatban feltüntetett számszerű adatok. Az első oszlopban az országok teljes, vegetációval borított területe látható, a második és a harmadik oszlop pedig azon terület részarányát tünteti fel (a teljes vegetációs területhez képest), ahol a vizsgált időszakban zöldülés, illetve barnulás volt kimutatható. (Forrás: Nature Sustainability)