A vártnál is gyorsabban olvad Grönland jege
(Rovat: Környezetünk védelme - 2019.12.30 07:15.)

Hosszú távú műholdas mérések alapján az 1990-es évekhez képest az elmúlt évtizedben a hétszeresére nőtt a grönlandi jégolvadás sebessége.

Az eredményekről beszámoló tanulmányt az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature közölte. A cikket jegyző 89 tagú nemzetközi kutatócsoport az eddigi legteljesebb képet igyekezett felrajzolni arról, hogy mi történik a sziget jégtakarójával. Ehhez nagyban támaszkodtak az ESA és a NASA földmegfigyelő műholdjaival – összesen 11 űreszközzel – gyűjtött sokféle adatra.

A kutatók becslése szerint 1992 és 2018 között 3,8 billió tonnával lett kevesebb a jég Grönlandon, ami egymagában bő 1 cm-rel emelte meg a globális tengerszintet. Míg az 1990-es években a tömegvesztés éves tempója 33 milliárd tonna volt, addig az elmúlt évtizedben már átlagosan 254 milliárd tonna/év sebességgel olvadt a jégtakaró. (A legrosszabb egyedi év 2011 volt, amikor 335 milliárd tonna jég vált vízzé.) A műholdas adatok szerint Grönland jege gyorsan reagált a környezeti változásokra, amik az éghajlat átalakulásának tudhatók be. A jelenség különösen aggasztó, hiszen a tengerszint emelkedése emberi időskálán mérve visszafordíthatatlannak tűnő folyamat.

A grönlandi jégtakaró vastagságának kumulatív változása 1993-tól napjainkig, valamint az elolvadó grönlandi jég hatása a globális tengerszint emelkedésére a 2100-ig szóló klímamodell-előrejelzések alapján. Európai részről a mérési adatokat az ESA ERS-1, ERS-2, Envisat és Cryosat műholdjai, valamint a Copernicus program Sentinel-1 és -2 műholdpárosai szolgáltatták. (Forrás: ESA)

A jelenleg elérhető adatok legszélesebb körben végzett összegző elemzése arra is módot ad, hogy pontosabban jelezzék előre a közeljövő folyamatait. Ami a vízszint-emelkedést illeti, ennek már csak azért is óriási a jelentősége, mert az alacsonyan fekvő tengerparti területeken található a Föld nem egy sűrűn lakott területe. A figyelmeztetés nem csak a potenciálisan érintett embereknek szól, hogy készüljenek fel a változásokra, hanem mindannyiunknak, hogy igyekezzünk sürgősen mérsékelni a légköri üvegházhatást növelő gázok kibocsátását.

Legutóbbi tanulmányában a klímaváltozás hatásait elemző kormányközi testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) úgy kalkulált, hogy évszázadunk végére nem kevesebb mint 60 cm-rel emelkedhet meg a tengerszint, ami közel 400 millió embert tesz ki az elöntések veszélyének. Ez a lehetséges modellek közt egy középútnak felel meg, de a legújabb, a grönlandi jégolvadásra vonatkozó eredmények azt engedik sejtetni, hogy inkább a pesszimista forgatókönyv szerint történnek az események, vagyis a tengerszint-emelkedés mértéke még 7 cm-rel magasabb is lehet.

A modellszámítások szerint a grönlandi jégvesztésért közel fele-fele arányban a levegő és így a felszín felmelegedése miatti olvadás, illetve a gleccsereknek az óceán hőmérséklet-emelkedéséből adódó felgyorsulása okolható.