Dél-amerikai aszály
(Rovat: Környezetünk védelme, Időjárás és előrejelzése - 2020.12.27 07:15.)

Súlyos szárazság sújtja Dél-Amerika nagy területeit, ami műholdas gravimetriai mérésekkel is kimutatható.

A talajvíz mennyiségének csökkenését Brazília délkeleti részén már 2018 közepén kimutatták a műholdas gravimetriai mérések (erről a mérési módszerről korábbi cikkünkben olvashatnak), 2020-ra a szárazság átterjedt Paraguay és Bolívia egyes területeire és Argentína északi részére. A méréseket a NASA GRACE és GRACE-FO műholdpárosaival végezték. A NASA Goddard Űrközpont hidrológusa szerint területi kiterjedését, időtartamát és a vízvesztés mértékét tekintve ez 2002 óta a második legsúlyosabb aszály Dél-Amerikában, ennél csak a 2015–16-ban Kelet-Brazíliát és Venezuelát sújtó aszály volt súlyosabb. Az idén októberi helyzetet a GRACE-FO műholdak adataiból szerkesztett térkép szemlélteti.

Dél-Amerika talajvíz-tartalékai 2020. október 26-án a GRACE-FO műholdak mérései alapján. A színek a talaj nedvességtartalmát mutatják az októberi sokéves átlaghoz viszonyítva, percentilisben (százalékosztályban) kifejezve. A sárga-vörös-bordó területeken a talaj szárazabb az átlagosnál, a kék különböző árnyalataival jelölt területeken nedvesebb. A legsötétebb bordó 2 percentilisek felel meg, azaz ezeken a területeken csak az októberek 2%-ában, azaz kb. 50 évenként egyszer fordul elő ilyen mértékű szárazság. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin / National Drought Mitigation Center)

A hosszan tartó szárazság Dél-Amerika középső és déli részén számos kedvezőtlen következménnyel jár. A száraz területeken megnő a tüzek gyakorisága és intenzitása. A téli gabona terméshozama alacsony marad, és a tavaszi esőzések késése késlelteti a szója ültetését. A nagy folyókon a képpáron látható alacsony vízállás nehezíti vagy lehetetlenné teszi a hajózást. Több hajó zátonyra futott. A hajók és uszályok alacsonyabb terheléssel kénytelenek közlekedni, ami már eddig több millió dollár veszteséget okozott a kereskedelemben. Szakértők szerint a vízszint további csökkenése esetén a kikötő működését teljesen szüneteltetni kell, ami tovább növeli a kárt.

Minthogy az óceánok fontos szerepet játszanak a világ hő- és vízháztartásában, a hosszan tartó száraz vagy nedves időszakokat gyakran előzik meg az óceánok felszíni vízhőmérsékletének anomáliái. Yang Chen, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársa az Atlanti-óceán trópusi területének szokatlanul magas hőmérséklete alapján már előre jelezte, hogy az Amazonas-medence délkeleti részén a tüzek kitörése számára kedvező időjárási helyzet alakulhat ki. Ezeket a magas vízhőmérséklettel jellemezhető időszakokat nevezik a klimatológusok atlanti több évtizedes oszcillációnak, amely jellemzően észak felé tolja a trópusi csapadékos zónát. Megállapítása szerint délebbre, Paraguayban, Uruguayban és Argentína északi részén az extratropikus régió egészen másképp érzékeny a szárazságra. A kutató szerint Dél-Amerika extratropikus területein sokkal inkább a trópusi Csendes-óceán alacsonyabb vízhőmérséklete függ össze az aszály kialakulásával. A Csendes-óceán középső és keleti részének vízfelszíni hőmérsékletét jellemző óceáni Niño index (ONI) májusban a normális érték alá csökkent. A hőmérsékleti anomáliát a NOAA 2020. szeptember 10-én hivatalosan is La Niña helyzetnek nyilvánította. Ez általában az átlagosnál nedvesebb időszakot idéz elő az Amazonas-medence északi részén, viszont szárazabb időjárást okoz a kontinens délebbi területein. A kutatók várakozásai szerint ezúttal a La Niña mérsékelt erősségű lesz, és legalább 2020 végéig tarthat.

A két képen a Paraguay folyó egy szakasza látszik, Paraguay fővárosa és legjelentősebb kikötője, Asunción közelében. Hírügynökségi jelentések szerint a folyón fél évszázada nem tapasztaltak ilyen alacsony vízállást. Mindkét felvételt a Landsat–8 műhold OLI műszere készítette, az ez évit a 2020. október 7-i, rendkívül alacsony vízállás idején, a régebbit 2017. október 15-én, sokkal magasabb vízállásnál. Az idei képen több olyan sziget és homokpad, zátony látható, amelyek általában víz alatt maradnak. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin / USGS)