Fényszennyező műholdak
(Rovat: Környezetünk védelme, Távoli világok kutatói - 2021.04.22 07:15.)

Egy új tanulmány szerint a mesterséges égitestek az eddig feltételezettnél nagyobb mértékben járulnak hozzá a fényszennyezéshez.

A tanulmány a Királyi Csillagászati Társaság Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters című folyóiratában jelent meg. Szerzőinek megállapítása szerint a Föld körül keringő mesterséges égitestek bolygónk jelentős területein több mint 10 százalékkal növelik a természetes háttérhez képest az égbolt fényességét. Ezzel az égbolt fényessége sok helyen túllépi azt a határt, amelyet a csillagászok több mint 40 évvel ezelőtt a fényszennyezettség határaként definiáltak.

A kutatást Miroslav Kocifaj, a Szlovák Tudományos Akadémia és a pozsonyi Comenius Egyetem munkatársa vezette. Kutatásuk megkezdése előtt arra számítottak, hogy a jelenség csak marginálisnak bizonyul, ám munkájuk közben meglepetéssel tapasztalták, hogy a műholdak okozta fényszennyezés meghaladja várakozásaikat. A kutatócsoport tagjai Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Államok különböző intézeteiben dolgoznak. Ahelyett, hogy egyes műholdak hatását vizsgálták volna, olyan modellt készítettek, amelyben bemenő adatként a műholdak eloszlását, méretét és fényességét használták, és ennek alapján vizsgálták hozzájárulásukat az égbolt háttérfényességéhez. Nemcsak az aktív, hanem a már nem működő műholdakat és a kiégett rakétafokozatokat is figyelembe vették.

Noha a távcsövek és az érzékeny fényképezőgépek pontokként érzékelik az űreszközöket, a kisebb felbontóképességű eszközök, például az emberi szem nem képes a halvány, pontszerű fényforrások azonosítására, ezért azok fényét a diffúz háttérfényesség növekedéseként érzékeljük, ami hatásában a városi fények okozta fényszennyezéshez hasonló, vagyis a jelenség következtében kevésbé látjuk a halvány égi objektumokat.

A földi eredetű fényszennyezéssel ellentétben a háttérfényesség műholdak okozta növekedése nem korlátozódik a földi fényforrások, elsősorban a nagyvárosi fények környékére, hanem az egész Földre kiterjed. Amint a kutatás egyik közreműködője, a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (International Dark-Sky Association) igazgatója rámutatott, a földi eredetű fényforrások elől a csillagászati megfigyelések mesterséges fényektől távoli helyekre telepíthetők, a műholdas fényszennyezés elől viszont sokkal nehezebb elmenekülni. A fényszennyezéshez jelentős mértékben hozzájárulnak a műholdseregek, amelyek tagjai egyre nagyobb számban kerülnek Föld körüli pályára.

A Starlink műholdsereg ötödik felbocsátásával pályára került műholdak nyoma az éjszakai égbolton. (Kép: Andreas Möller, CC BY 4.0)

A műholdseregek azonban nemcsak az égbolt háttérfényességének növelése miatt jelentenek veszélyt, hanem a műholdak közötti ütközések valószínűségének növekedése miatt is. Éppen ezért egy újabb, az ENSZ Világűriroda (UNOOSA) által szervezett online workshop anyagát tartalmazó tanulmánykötet kijelenti, hogy a műholdseregek veszélyt jelentenek a földi csillagászati megfigyelésekre és az alacsony Föld körüli pályán keringő űrcsillagászati eszközökre egyaránt. Az Egyesült Királyságban a Királyi Csillagászati Társaság (Royal Astronomical Society) több munkacsoportot is felállított, amelyek a műholdseregek hatását vizsgálnák az optikai és a rádiócsillagászati megfigyelésekre. Emellett a kutatók hangsúlyozzák, hogy a műholdseregek a műholdak fényességét csökkentő intézkedések ellenére nemcsak a csillagászati kutatást érintik hátrányosan, hanem a műholdak rohamosan növekvő száma miatt az égbolt háttérfényességét növelve az éjszakai égbolt látványának élményét is rontják.