Pályán a SWOT
(Rovat: Környezetünk védelme, Katasztrófák ellen - 2022.12.17 06:15.)

A bolygónk vízkörforgását kutató amerikai–francia műhold egy Falcon-9 rakétával indult Kaliforniából.

Az elmúlt évtized közepén még 2020-as indításra tervezték, de most 2022 végén tényleg fel is bocsátották az amerikai és francia együttműködésben készült SWOT (Surface Water and Ocean Topography) műholdat. Az űreszköz Európában, a Thales Alenia Space fővállalkozásában épült, innovatív fedélzeti radarberendezését az Egyesült Államokból szállították.

A SWOT napelemeiek kinyitását tesztelik a gyártó cannes-i üzemcsarnokában. (Kép: Thales Alenia Space)

A SWOT egyik célja a földi víz körforgása és a klímaváltozás kapcsolatának megismerése. A program épít a korábbi, nagy sikerű közös óceánkutató műholdas programokra, amelyek keretében – radaros magasságmérések révén – hosszú időre visszanyúló, folyamatos és pontos adatsorral rendelkezünk a globális tengerszint változásáról (az átlagos értékek emelkedéséről). Az egész 1992-ben a TOPEX/Poseidon műholddal kezdődött, majd a Jason sorozat tagjaival folytatódott. A SWOT ennél is többet tud majd: felbontása nagyobb lesz, és méréseit kiterjeszti az édesvizű tavakra, víztározókra, nagyobb folyókra is. Így szinte teljes képet nyújt a Föld felszíni vizeiről.

A 2,2 tonna induló tömegű SWOT a Föld körüli pályán, kinyitott napelemtáblákkal és antennákkal. A műhold tervezése, megépítése és felbocsátása mintegy 1,2 milliárd dollárba került. Ennek kétharmadát a NASA állta, a maradék nagy részét a francia CNES, de a kanadai és a brit űrügynökségek is beszálltak kisebb hozzájárulással. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A SWOT december 16-án magyar idő szerint 12:46-kor emelkedett a magasba az Amerikai Űrhaderő kaliforniai Vandenberg támaszpontjának 4E startállásából, ahonnan a SpaceX Falcon-9 rakétái szoktak elindulni. A mostani Falcon-9 első fokozatát (B1071) hatodik alkalommal használták (ezúttal a Vandenberg bázis területén a szárazföldre tért vissza).

A műhold kijelölt kezdeti pályája 857 km magasan húzódik, 77,6°-os a hajlásszöge az egyenlítői síkhoz képest. Innen bolygónk felszínének legnagyobb részét meg tudja figyelni a Ka-sávban, interferométeres elven működő radarjával (KaRIn). A radar kétszárnyú, 10 m-es kiterjedésű antennáját a felbocsátást követő héten nyitják ki, utána kezdődik a kb. fél éven át tartó beüzemelés folyamata. (A kinyitás folyamatát négy kamera figyeli majd, ezek képeit valószínűleg látjuk majd.) A rendszeres méréseket 2023 közepén kezdi majd meg a SWOT, addigra 891 km magasba emelkedik. A teljes felszínt 78° déli és északi szélességek között 21 naponta újra és újra fel tudja mérni, 120 km széles sávokban. Az interferométeres radar mellett a SWOT is magával visz a korábbi Jason holdakon működőkhöz hasonló, európai készítésű radaros magasságmérőt (altimétert). Jelenleg a 2020-ban indított Sentinel-6 Michael Freilich folytatja a szolgálatszerű tengermagasság-méréseket.

A Föld vízháztartásának monitorozását új szintre emelő SWOT mérési adatait – naponta mintegy 1 terabájtnyi mennyiséget – szabadon hozzáférhetővé teszik, hogy a klímakutatóktól kezdve a vízgazdálkodási szakembereken át a katasztrófák elhárításban érdekelt szervezetekig mindenki hasznukat vehesse.