Egy szabályozatlan folyó
(Rovat: Környezetünk védelme, A hét képe - 2022.12.23 07:15.)

A Vjosa folyó különlegessége, hogy Európa nagyobb folyói közül az utolsó, amelyet sehol sem szorítottak gátak közé. Legalábbis eddig.

A Vjosa nem tartozik Európa legnagyobb folyói közé, sőt Albániának is csak a harmadik leghosszabb folyója. A görögországi Pindosz-hegységben eredő Vjosa hossza mindössze 272 kilométer, amelyből csak 192 km esik Albánia területére, míg 80 km a görög szakasz hossza (ahol Aóosz a neve). Az, hogy a folyó szabályozatlanul kanyarog a két országon keresztül, érthetően különleges, ha figyelembe vesszük, hogy Európa folyóinak szabad áramlását nem kevesebb mint 1,2 millió gát akadályozza, vagyis átlagosan 0,74 km-enként akadályokba botlanak a folyók.

A Vjosa albániai szakaszáról és torkolatáról Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerével 2022. szeptember 9-én készült a természetes színekben bemutatott felvétel. Legnagyobb részén világosabb színnel rajzolódik ki a folyó kaviccsal és homokkal borított ágya, torkolata környékén pedig jól követhető a folyó szállította hordalék áramlása az Adriai-tengerben.

A Landsat–8 OLI műszerének 2022. szeptember 9-én készített felvétele a Vjosa albániai szakaszáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Allison Nussbaum; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

Görögországban, a folyó képen nem látható szakaszán a Vjosa/Aóosz a Vikosz–Aóosz Nemzeti Park erdős területein folyik keresztül. Az albán határon ömlik bele egyik nagy mellékfolyója, a Szarantapórosz (Sarandapor), majd ezután szurdokokon keresztül folytatja észak felé az útját. A folyó középső szakaszára a kavicsos part és a homokpadok a jellemzők, itt ágakra szakadva számos kisebb szigetet alkot. Itt további mellékfolyók ömlenek bele többek közt a Drino, a Bënça és a Shushicë (Vlora), majd alsó szakaszán a tengerparti síkságon kanyarogva folytatja útját nyugatra, az Adriáig.

A Vjosa a görög–albán határon. (Kép: IUCN / Ulrika Åberg)

Bár születtek tervek arra, hogy a Balkán sok más folyójához hasonlóan a Vjosán és mellékfolyóin is vízerőműveket építsenek, sőt egyéb ipari létesítményeket és repülőteret is terveztek, az albán hatóságok 2022-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a folyót megőrzik eredeti, természetes állapotában és térségét nemzeti parkká fejlesztik.

A képen a folyó torkolatától délre látható a Vlorai-öböl partján fekvő, 130 ezer lakosú Vlora (Avlona vagy Valóna), Albánia negyedik legnagyobb városa és második legnagyobb kikötővárosa. A Landsat-felvételen látható az öblöt nyugatról határoló, lakatlan Sazan-sziget és a Karaburum-félsziget. Utóbbi érdekessége, hogy csúcsa Albánia szárazföldi területének legnyugatibb pontja, valamint az Adriai-tenger déli bejáratát jelentő, 70 km széles Otrantói-szoros keleti széle.