NISAR: márciusban elindulhat
(Rovat: Környezetünk védelme, Katasztrófák ellen , India a világűrben - 2024.12.29 07:15.)

Végeztek az amerikai–indiai együttműködésben készülő radaros földmegfigyelő műhold antennájának javításával.

A NISAR (NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar) így 2025 márciusában végre pályára kerülhet. Amikor 2016-ban először írtunk a műhold tervéről, még 2021-es startról volt szó. Legutóbb idén tavaszra tervezték a felbocsátását, ahogyan az év eleji beharangozó cikkünkben is szerepelt.

A NISAR, rajta 12 m átmérőjű, a Föld körüli pályán kinyitandó antennájával. (Fantáziakép: NASA)

A legutóbbi késlekedés oka a két frekvencián, L (1,25 GHz frekvencia, 24 cm hullámhossz) és S sávban (3,20 GHz, 9,3 cm) üzemelő radar antennájának javítása volt. A reflektáló felületet tartó szerkezet eredetileg fekete színű elemeit fényvisszaverő bevonattal látták el, miután a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a vártnál nagyobb lesz a hőmérséklet közvetlenül a felbocsátás után, amikor az antenna még összehajtott állapotban várja a kibontását. A problémát a műhold hő- és vákuumkamrában végzett tesztelése során fedezték fel. A javítási munkához a műholdról eltávolított antennát Indiából újra Kaliforniába kellett vinni. A NASA októberre végzett a javítással, majd az eszközt egy C-130-as repülőgépen visszaszállította Indiába. A NISAR a legfrissebb tervek szerint legkorábban március végén startolhat majd egy GSLV Mk.2 hordozórakétával.

Elvileg akár korábban is repülhetne a műhold, de a tervezett pályáján februárig a napfényes és árnyékos időszakok váltakozása nem tolerálható hőmérséklet-ingadozásokat okozna. Ezért is kell várni márciusig a felbocsátással. A hónap vége előtt sem jöhet szóba a start, mivel a Satish Dhawan Űrközpont indítóállásából először egy új indiai navigációs műhold (NVS-02) kerül majd sorra. Ezt most január közepén tervezik pályára állítani, majd 6–8 hetes időszakkal számolnak, amíg a starthelyet rendbe hozzák.

A NISAR az amerikai NASA és az indiai ISRO űrügynökségek közös küldetése. Az L- és S-sávú radarok a szárazföld és a jégtakaró globális feltérképezését szolgálják. Az adatok alkalmasak lesznek a földtudományok széles skálájának kiszolgálására, a gleccserek áramlási sebességének mérésétől a vulkáni tevékenység vizsgálatáig. A tudományos megfigyelések a műszerek beüzemelése után, várhatóan az indulást követően három hónappal kezdődnek. Ez a NASA és az ISRO eddigi egyik legnagyobb szabású együttműködése. Amerikai részről több mint 1 milliárd dollárt költöttek a küldetés tervezésére és a berendezések fejlesztésére. A NASA az L-sávú radarról és egyéb (távközlési, navigációs, adatkezelő) fedélzeti berendezésekről, az ISRO az S-sávú radarról és a műholdplatformról gondoskodott, illetve az indítás is az indiaiak feladata.

A 2,8 tonna induló tömegű NISAR 747 km magas, közel poláris (98,5° inklinációjú) napszinkron pályáról végzi majd megfigyeléseit, 5–10 m-es felszíni felbontással. Ez lesz az első olyan radaros távérzékelő műhold, amely két különböző frekvencián is működik. Összes adatát a megfigyelések után egy-két nappal nyilvánosan és ingyenesen elérhetővé teszik, de sürgős esetekben, katasztrófahelyzetekben akár órákon belül is.