Hylas-1 és Intelsat-17
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Nyereség a kontinensnek - 2010.11.27 16:00.)

A két távközlési műhold egy Ariane-5 hordozórakétával jutott Föld körüli pályára.

Az európai nehézrakéta startjára szokás szerint Kourouból, Francia Guyanából került sor. Az időpont november 26-án magyar idő szerint 19:39 volt.

(Kép: Arianespace)

A két, elnyúlt átmeneti pályára került műhold közül az Intelsat-17 elsődleges feladata képtovábbítás, a Hylas-1-é szélessávú adatátvitel lesz. Ezzel az Ariane-5 idei ötödik indítása is sikerült.

A rakétától először az Intelsat műholdas távközlési cég 17. számú holdja vált el. Hajtóműveivel hamarosan eléri végső, geoszinkron pályáját, amelyen az Indiai-óceán térsége fölött fog látszani. Videós és egyéb adatátviteli szolgáltatást nyújt majd európai, afrikai, közép-keleti, és más ázsiai felhasználóknak. A már elöregedett, 1994-ben felbocsátott Intelsat-702 műhold feladatait veszi át, várhatóan a jövő év januárjában.

A C- és Ku-sávú transzponderekkel felszerelt, 15 éves működésre szánt Intelsat-17 a Föld körül. (Fantáziakép: Space Systems / Loral)

A Hylas-1 (Highly Adaptable Satellite) különlegessége, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) első olyan komplett műholdja, amelyet PPP (public-private partnership, a közszféra és a magántőke együttműködése) konstrukcióban gyártottak és működtetnek. A partnerek a Brit Űrügynökség, az Indiai Űrügynökség és az EADS Astrium űripari cég voltak. A műhold üzemeltetője a brit Avanti Communications magánvállalat, amely az új műholdat a vidéki európai lakosság szélessávú internetes ellátottságának javítására fogja hasznosítani. Amint az űreszköz neve is utal rá, a fedélzeti erőforrásait (a felhasznált sávszélességet) képes lesz dinamikusan változtatni annak függvényében, hogy mekkora adatforgalmi terhelésnek lesz kitéve egyes régiókban.

A Hylas-1. (Fantáziakép: EADS Astrium)

A Hylas-1-nek nagy szerepet szánnak az ún. digitális szakadék áthidalásában, vagyis hogy Európában lakóhelytől függetlenül mindenkinek rendelkezésére állhasson a szélessávú internetes adatkapcsolat. A Ka- és Ku-sávú adatátvitelre képes műhold 150-300 ezer felhasználót szolgál majd ki, a 33,5° nyugati hosszúság fölötti geostacionárius pozícióból. Építője az az Indiai Űrügynökség érdekeltségébe tartozó Antrix vállalat.

A műholdnak már indulás előtt kalandos története volt. A Hylas-1 a korábbi tervek szerint az amerikai SpaceX cég Falcon-9 rakétájával startolt volna, de a befektetők megnyugtatására, a kockázatok mérséklésére inkább az Arianespace vállalathoz pártoltak át. A másik kiszemelt hordozóeszköz, a Francia Guyanából indítandó első orosz Szojuz rakéta késlekedése miatt azonban végül az Ariane-5-re váltottak, hogy még ebben az évben pályára kerülhessen a műhold.

Az Arianespace még egy Ariane-5 startot szeretne végrehajtani ebben az évben, december 21-én. A hasznos teher akkor a spanyol Hispasat-1E és a dél-koreai Koreasat-6 lesz.