Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Műholdat vegyenek! Egy érdekes kezdeményezés révén lehet, hogy sikerül átvenni egy távközlési műholdat csődbe ment üzemeltetőjétől. A nemes cél: internetet-hozzáféréshez segíteni a fejlődő országok lakosságát. A kezdeményezők szerint az internet egy olyan eszköz a modern társadalomban, amelynek segítségével az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy segítsenek önmagukon. Ma már az elérhető információ és a szolgáltatások széles köre miatt szinte alapvető emberi jognak kellene tekinteni a hálózathoz való hozzáférést. Gondoljunk csak arra a mintegy 100 millió munkaórára, amit csupán a Wikipédia, az ingyenesen olvasható enciklopédia megalkotásába fektettek. Nagyon fontos a hírekhez jutás lehetősége, vagy a közösségi hálózatok nyújtotta kapcsolatrendszer. Mégis a Föld lakosai közül közel 5 milliárd embernek nincs hozzáférése ehhez a korszakformáló találmányhoz. Nem tudnak részesülni az áldásaiból, de nem tudják hallatni a saját hangjukat, és nem oszthatják meg a többiekkel saját információikat, tudásukat sem. A nagyméretű, geostacionárius pályára állított TerreStar-1 műhold indításáról 2009-ben az Űrvilág is beszámolt. A mobil adatátvitelre használt űreszköz földi egységei kis kézi készülékek, a felszín felett 36 ezer km-re levő műholdon ezért óriási antennafelületre van szükség a hatékony kommunikációhoz. A TerreStar-1-et üzemeltető vállalkozás idén október közepén csődöt jelentett. Az új kezdeményezés célja, hogy első lépésben 150 ezer dollárnyi adományt gyűjtsenek össze, az alábbi gyors célok elérése érdekében:
A szóba jöhető országok közül például Pápua-Új-Guinea elvileg rendelkezik szabad hellyel az Egyenlítő fölött húzódó geostacionárius övezetben. Ugyanakkor hatmilliós lakosságának internetes ellátottsága alig több mint 2%-os. Ha hozzáadjuk még az innen ugyancsak lefedhető Indonéziát (12,3%-os ellátottság), máris további 243 millió ember lehet érintett. Vagy Afrika szinte minden országa rászorulna a könnyebb internet-hozzáférésre. Egyelőre a cél 150 ezer amerikai dollár „összekalapozása”, amivel megindulhatna a munka. Magának a műholdnak az ára egyelőre nem ismert. (Annak idején, 2000-ben az Iridium műholdrendszer üzemeltetőjének csődje után az 5 milliárdból kiépített konstelláció mindössze 23 millióért cserélt gazdát.)
| |||
|