Eladják az Artemist
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Nyereség a kontinensnek - 2013.10.28 07:15.)

Eddig példa nélküli tranzakció a láthatáron: az ESA egy magáncégnek adja el veterán geostacionárius távközlési holdját, a 2001-ben indított Artemist.

A vevő a brit Avanti cég, a szerződést pedig még az év vége előtt véglegesítik. A tranzakciót október közepén jóváhagyta az Európai Űrügynökség (ESA) tanácsa, a szervezet legfőbb döntéshozó testülete. A pontos eladási árat nem hozták nyilvánosságra, de az Avanti szerint az összeg „jelképes”. Az ESA a tervezett programokat lényegében végrehajtotta az Artemisszel, a műhold hasznos élettartamából a becslések szerint még talán három év lehet hátra. Korábban az űrügynökség a 21,5° keleti hosszúságnál levő geostacionárius pozícióban levő holdat – a kiszolgált geostacionárius űreszközöknél szokásos eljárást követve – el akarta távolítani az útból, és magasabb „temetői pályáján” 2014-ben lekapcsolta volna.

Az Artemis még a földi szerelőcsarnokban, a napelemek tesztelésének idején. (Kép: ESA)

Az Artemis még 2001-ben startolt, de mindjárt a felbocsátás után, a hordozórakéta hibájából reménytelennek látszó alacsony pályára került. Csak nagy erőfeszítések árán, a kísérleti ionhajtóműve segítségével tudták eljuttatni a tervezett magasságba, másfél éves késéssel. Feladata számos, akkor újszerűnek számító technológiai kísérlet végrehajtása volt. Az ionhajtómű mellett lézeres kommunikációt próbáltak ki vele műholdak között, fedélzeti számítógépét nagymértékben átprogramozhatóra készítették. Később adatátjátszó feladatokat látott el az európai automata teherűrhajók (ATV) és a földi irányító központ között. (Ez utóbbiban még lehet szerepe: a megállapodás szerint az Avanti rendelkezésre bocsátja az Artemist 2014 közepén, az ötödik és egyben utolsó ATV repülés idején.)

Az eddig két saját műholddal (Hylas-1 és -2) rendelkező Avanti a vétellel megszerzi az Artemis által most elfoglalt geostacionárius pozíció feletti rendelkezás jogát is. Ha a tranzakciót véglegesítik, az ESA a műhold földi irányításának a feladatát átadja az Avanti – illetve egy általa megbízott üzemeltető, talán az Inmarsat – számára.

Az ESA és az Avanti együttműködése nem most kezdődött. A 2010-ben pályára állított, szélessávú internetes szolgáltatást nyújtó Hylas-1 finanszírozásába is beszállt az űrügynökség. A brit cég második holdja, a Hylas-2 tavaly augusztusban startolt. A következő, Hylas-3 jelzésű űreszköz pályára állítását most 2015-re tervezik. Ez is egy ESA-val közös vállalkozás lesz (másik neve EDRS-C, az európai adatátjátszó műholdhálózat egyik tagjaként).