Privatizálandó TDRS-ek
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást - 2020.04.18 07:15.)

Újabb fontos űrtávközlési szegmens kerül magánkézbe az Egyesült Államokban. A NASA magáncégeknek adja át adattovábbító hálózatát.

Amint Badri Younes, a NASA űrtávközlésért és navigációért felelős főigazgató-helyettese a közelmúltban bejelentette, a Föld körül keringő és a Föld–Hold-térségben dolgozó űreszközeikkel való kommunikáció jelentős részét magáncégeknek szándékoznak átadni, ezzel segítve a nemzeti űripar fejlődését, és lehetővé téve, hogy a NASA a piaci szegmensben nem elérhető területekre összpontosítsa erőforrásait.

A kommunikációnak ezt a szegmensét, beleértve a szuborbitális küldetéseket, a rakétaindításokat és a Lagrange-pontokban működő űreszközökkel való kapcsolattartást már eddig is 67 százalékban magáncégek, illetve egyetemek kezelésében lévő vevőállomások bonyolították le. Most ezt az arányt szeretnék 2020 végéig tovább növelni, majd a későbbiekben részben az Artemis-programra is kiterjeszteni. Utóbbihoz egyébként további, kereskedelmi alapon működő vagy kormányzati tulajdonban lévő, 18 méteres antennákat terveznek üzembe állítani.

A második TDRSS földi terminál (STGT) 1994 óta működik az új-mexikói White Sandsben. (Kép: NASA)

Emellett a NASA most azt tervezi, hogy magánkézbe adja a több mint 40 küldetéssel, köztük az ISS-szel kapcsolatot biztosító Space Network hálózatot, amely TDRS (Tracking and Data Relay Satellite) műholdakat és a hozzájuk tartozó földi állomáshálózatot jelenti. Több lépésben egy űrbe telepített, de kereskedelmi alapon működő távközlési hálózat kiépítését is tervezik, még mielőtt a jelenlegi TDRS holdak elérik élettartamuk végét. Erre egy bő évtized áll rendelkezésre, mert a várakozások szerint a TDRS holdak legújabb generációja a 2030-as évek közepéig üzemképes marad.

A NASA-nak 10 TDRSS műholdja kering a Föld körül. A legrégebbit 1988-ban, a legújabbat 2017-ben állították pályára. (Kép: NASA) (Kép: NASA)

A harmadik generációs műholdakat a Boeing fogja építeni. (Fantáziakép: Boeing)

Az átadásnak tehát nem kell egyik napról a másikra megtörténnie. Első lépésként a NASA a Space Networkre vonatkozó információkat oszt meg az iparral, amit Föld körüli pályán végrehajtott technológiai demonstrációk követnek, és csak ezek után veszi át az életképességét bizonyító szolgáltatás az állami szervektől a feladatokat. A NASA célja az, hogy több ipari szereplő részvételével több hálózatot is létrehozzanak, ami segít biztosítani a kommunikációs szolgáltatás folyamatosságát.

A jövő kereskedelmi, katonai és kormányzati műholdas kommunikációjának koncepciós vázlata. (Kép: NASA)

A kommunikációs szolgáltatás magánkézbe adásának programját egyelőre „kommunikációs szolgáltatási program” (Communications Services Program, CSP) néven emlegetik, de később megváltoztathatják a nevét, hogy ne lehessen összetéveszteni más, hasonló nevű programokkal. A lényeg persze nem az elnevezés, hanem a pénz: a NASA a 2021-es költségvetési évre 23,4 millió dollárt kér a CSP-re, ami 2022-ban 42 millióra, 2023-ban 51,2 millióra, végül 2024-ben és 2025-ben mindkét évben 58,9 millióra nőne. A NASA egyelőre a Space Relay Partnership and Services Study program keretében, pályázati alapon 4 millió dollárt osztott szét az ország nyolc, tekintélyes és nagy tapasztalattal rendelkező cég között az előkészítő tanulmányok elkészítésére. A nyolc nyertes cég a következő: Atlas Space Operations, Boeing, Eutelsat America Corporation, General Dynamics Mission Systems, Intelsat General Communications, Maxar Technologies, Northrop Grumman és SpaceX. A forgalom növekedésétől függően további cégek bekapcsolódását sem zárják ki.