EDRS-C: szolgálatra kész
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, GMES - Copernicus , Az űrállomás és kontinensünk - 2020.06.10 07:15.)

Az európai adatátjátszó műholdrendszer tavaly augusztusban indult második tagja sikeresen elért a geostacionárius pályára és túljutott a beüzemelésén is.

Az európai „űrbeli adatsztráda”, vagy hivatalos nevén European Data Relay System, röviden EDRS egy kiépülő adatátjátszó műholdrendszer, amely javít a Föld körülkeringő műholdak és a földi követőállomások, adatközpontok közötti kapcsolaton. A geostacionárius pályaíven elhelyezett – tehát 1 napos keringési idejű, és ezért egy adott felszíni pontból állandóan ugyanolyan irányban látszó – műholdak közvetítik a Földre az alacsony pályás, így sokkal gyorsabban mozgó (a bolygót kb. másfél óra alatt megkerülő) űreszközök által gyűjtött fontos adatokat. Ezek jellemzően földmegfigyelő műholdak, például a Copernicus program Sentinel sorozatának tagjai. De az EDRS kínálta nagy sávszélességű optikai (lézeres) kommunikációs kapcsolatot a Nemzetközi Űrállomás európai Columbus kísérleti moduljával is használni fogják, amint felkerül annak külső részre az erre szolgáló berendezés.

Az EDRS-C műhold 2019. augusztus 6-án indult Kourou-ból, egy Ariane-5 rakétával. A lézeres adatátvitellel akár 1,8 Gbit/s adattovábbítási sebességet is el tudnak érni. (Fantáziakép: ESA)

Az EDRS-C üzemeltetője az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából az Airbus vállalat. A műhold állomáshelye a 36 ezer km magasban húzódó geostacionárius pályán az Egyenlítő és a 31°-os keleti hosszúsági kör metszéspontja fölött található. A beüzemelés mintegy fél éves folyamatát lezáró teszt alkalmával a Sentinel-2B földmegfigyelő műholdról származó adatokat továbbították valós időben a földi állomásra. Most további három Sentinellel (1A, 1B és 2A) is elvégzik a próbákat. Utána beindulhat a szolgálatszerű működés. Az EDRS hálózatának első, A jelű csomópontja 2016 januárjában indult, és abban az évben november óta segíti a Copernicus program földmegfigyelő holdjainak adatlesugárzását.