Az ötödik Tienlien-1
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Kínai műholdak , Kína a világűrben - 2021.07.07 15:45.)

Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.

A Tienlien-1-05 (Tianlian-1-05) egy Hosszú Menetelés-3C rakétával került elnyúlt geostacionárius átmeneti pályára. Az indítást Hszicsangból (Xichang) július 6-án, magyar idő szerint 17:53-kor végezték. Az egyelőre 200 és közel 42 ezer km között változó magasságú, 17°-os hajlásszögű pályára került távközlési űreszköz saját erőből, fokozatosan éri el az egyenlítői sík közelében húzódó, kb. 36 ezer km magas körpályát. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (Chinese National Space Agency, CNSA) nem közölte, hogy melyik hosszúsági pozícióban levő geostacionárius helyet célozzák meg.

Ez volt a Hosszú Menetelés-3C rakétatípus 13. indítása. (Kép: Xinhua)

A Tienlien műholdsorozat nevének jelentése „égi kapcsolat”, ami a felhasználásukra utal. A geostacionárius pályaív mentén elhelyezett, a Föld felszínéről az égen állni látszó műholdakkal egyszerű a távközlési kapcsolat. Ezzel szemben az alacsony pályás űreszközök gyorsan haladnak, hamar kiérnek egy-egy követőállomás látómezejéből. Velük a folyamatos adatkapcsolatot célszerű geostacionárius reléműholdak rendszerével megoldani. Ilyen elven működik az amerikai TDRSS (Tracking and Data Relay Satellite System), az oroszok a Lucs műholdakat használják, és az Európai Űrügynökségnek (ESA) is vannak hasonló feladatot ellátó kommunikációs műholdjai (European Data Relay System, EDRS).

A Tienlien-1 rendszer a 2008-ban indított Sencsou-7 (Shenzhou-7) űrhajó útja óta minden kínai emberes űrrepülési küldetés alatt biztosította a kétirányú kapcsolatot a földi irányítók és az űrhajósok között. 2019 áprilisában már indult egy példány a modernizált Tienlien-2 sorozatból is, de a jelek szerint most – legalábbis egy start erejéig – visszatértek az első generációs reléműholdakhoz.