Európai mozaik – 2021. november
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Európai űrpolitika , Emberes Mars-utazás? - 2021.12.03 12:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Műholdak

November 11-én az ESA sajtóközleménye tudatta, hogy a még július 30-án indított Eutelsat távközlési műhold sikeresen teljesítette világűrbeli tesztelését (in-orbit acceptance review). A hír jelentősége, hogy itt egy európai „szoftverműholdról” van szó. Ez azt jelenti, hogy a műhold a pályáján korábban soha nem látott rugalmassággal programozható át ill. konfigurálható. Lehetséges például a sugárnyaláb alakjának (beam forming) vagy irányának nagyon gyors megváltoztatása. A Eutelsat Quantum (felső kép) az ESA Partnership Project része, az együttműködés tagja az európai űrügynökség mellett az Eutelsat és az Airbus. A műholdat anno egy Ariane-5-ös rakéta indította a 48° keleti geostacionárius pozícióba, ahonnan Nyugat-Afrikának és a Malaka-szoros környezetének nyújt szolgáltatást.

Az első Airbus által épített Inmarsat műhold (az Inmarsat-6-F1, alsó kép) november 23-án elhagyta Toulouse-t és elindult Japánba, hogy december folyamán a Mitsubishi Heavy Industries H-2A rakétája pályára állíthassa. Az Inmarsat-6-F1 az Airbus Eurostar E3000 platformján épült, és ez immár az 54. Eurostar E3000-es, egyúttal az ötödik olyan E3000-es, mely ionhajtóművel éri majd el geostacionárius pozícióját. A csekély tömegű ionhajtóműnek köszönhetően a műholdon több transzpondert és egyéb segédberendezést lehetett elhelyezni. Az Inmarsat részére átadott, 5500 kg induló tömegű műhold nagyméretű, 9 m-es nyílású L-sávú, és kilenc többnyalábos Ka-sávú antennával rendelkezik. Az új generációs, moduláris digitális jelfeldolgozásnak köszönhetően az űreszköz egyidejűleg akár 8000 csatornát és 200 irányított L-sávú nyalábot (spot beam) képes használni, a Ka-sávú nyalábokkal pedig a pozícióból látható teljes földfelszínen lehet „célpontokat” kiválasztani. A fenti képességeknek köszönhetően a műhold korábban nem látott rugalmassággal és alacsony árral (!) képes mobil adatátviteli és IoT szolgáltatásokat nyújtani szárazföldi, tengeri és légi alkalmazóknak. Az Inmarsat-6-on alkalmazott egyes módszerek és berendezések fejlesztését a gyártón kívül az ESA, valamint a brit és francia űrügynökségek is támogatták.

Hordozóeszközök

Az európai (ESA) és a francia (CNES) űrügynökségek vizsgálják a European Space Transportantion Hub kialakításának lehetőségét. A Hub a tervek szerint Párizs környékén jönne létre, és egymáshoz közel települnének a kozmikus szállítás területén tevékenykedő meghatározó európai cégek. Az ESA és a CNES november 25-i közös közleménye szerint a Hub Európa emblematikus „űrhelyszíne” lehetne. Az elképzeléshez szükséges mindkét ügynökség irányító testületének idei jóváhagyása. Ha ez meglesz, a Hub első „telepesei” jövő nyáron kezdhetik a költözködést.

A spanyol PLD Space nevű startup november 16-án a madridi Nemzeti Természettudományi Múzeumban állította ki Miura-1 nevű, többször felhasználható szuborbitális rakétáját (képünkön). Raúl Verdú, a 2011-ben alapított vállalkozás egyik vezetője szerint a Miura-1 első repülésére 2022 második felében kerülhet sor. A rakétát a múzeumi bemutatók után visszaszállítják Spanyolország nyugati részére, a PLD Space Teruel repülőterén (LETL / TLV) található telephelyére, hogy ott elvégezzék a kombinált kvalifikációs teszteket, beleértve a hot fire, azaz a teljes hajtómű égési tesztet is. Ezt követően indulhat majd el a rakéta az indítóhelyre, ahol majd a földi szegmenssel és a földi infrastruktúrával végzik a kompatibilitási és előkészítési teszteket.

A Miura-1 akár 100 kg hasznos terhet juttathat 150 km-es magasságba. S, bár ez a rakéta csak szuborbitális repülésre lesz képes, a PLD Space mégis versenyben van az új német kereskedelmi rakétafejlesztőkkel (Isar Aerospace és Rocket Factory Augsburg), valamint a brit Skyrorával! Ennek oka, hogy a PLD Space is fejleszt orbitális rakétát, Miura-5 néven. A Miura-5 több komponense (pl. különféle befecskendezők, vagy maga az égéstér) a Miura-1-ből származik majd. Ugyanakkor a Miura-5-höz még ki kell fejleszteni a mindig kritikus turbószivattyút. A Miura-5 legkorábban 2024 júliusában startolhat Francia Guayanából, és 300 kg-os rakományt lesz képes alacsony (LEO) pályára állítani. Az első néhány Miura-5 még megsemmisülő rakéta lesz, de pár évvel az első start után már szeretnék, ha többször felhasználható verziója állna szolgálatba.

Hogyan tovább?

November közepén az EU tagállamok és az Európai Bizottság (EC) komolyan megkurtította a Horizon Europe programban futó „space”-es projektek költségvetését. Az ipari partnereknek most dönteniük kell, hogy az új – drámaian lecsökkentett – költségvetés mellett egyáltalán akarják-e folytatni fejlesztéseiket, és hogy lehetséges-e azok tartalmát értelmes módon csökkenteni. A Horizon Europe célja az öreg kontinens globális versenyképességének emelése, és a projekteknek már a nyár végén el kellett volna indulniuk. A 2020-as tervek még 1400–2200 millió eurós költségvetést prognosztizáltak a 2021–2027 közötti időszakra, ám most egy sokkolóan alacsony, mindössze 250 millió eurós (!) összegről beszélnek.

A november második felében megalakult német kormánykoalíció (SPD – Bündnis 90/Die Grünen – FDP) tagjai között született egyezményben három helyen is megjelenik az űrtevékenység!

• Az Innováció, Tudomány, Egyetemek és Kutatás fejezet egyik alfejezetének címe a Jövő stratégiai kutatásai. Ez öt fókuszpontot jelöl ki a világűr, a tengerek és óceánok, valamint a fenntarthatóság területén.
• A Gazdaság címet viselő fejezetben van egy Repülés és Űrrepülés alfejezet. Ebben a „szivárványkoalíció” tagjai megemlítik az űrrepülés és a New Space ipari és gazdasági jelentőségét, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a nemzeti és az európai űrügynökség (ESA) programjaiban történő, a korábbiaknál intenzívebb részvétellel kapcsolatban. Kijelentik, hogy kidolgoznak egy új űrstratégiát, melynek egyik fontos eleme lesz az űrszemét okozta kockázatok csökkentése, illetve az űrszemét „eltakarítása”.
• A Külügyek, Biztonság, Védelem és Emberi jogok fejezet nukleáris leszereléssel, fegyverzet-ellenőrzéssel és fegyverexporttal foglalkozó alfejezetében megemlítik, hogy a koalíció kiáll a világűr békés felhasználása mellett, és proaktív lépéseket tervez a biológiai, hiperszonikus, űr-, kiber- és mesterséges intelligencia alapú fegyverek, illetve támadó eszközök fejlesztése és rendszeresítése ellen.

Lanzarote szigetén készült néhány űrhajós geológiából. A cél, hogy mind a kiképzettek, mind a kiképzők tapasztalatokat gyűjtsenek a tervezett személyzetes Hold- és Mars-repülések előtt. Az aktuális helyszín a Corona lávaalagút, ugyanis a kutatók szerint a Marson több ilyen lávaalagút is létezik, melyeket esetleg természetes menedékként lehetne használni a marsi porviharok, illetve a sugárzás ellen. A mostani, immár harmadik ilyen típusú expedíción ezúttal az ESA dán és a NASA amerikai asztronautái – Andreas Mogensen és Kathleen Rubins –, valamint az ESA egyik mérnöke (Robin Eccleston) vettek részt. A három szakember a lanzarotei „kirándulás” előtt az olasz Dolomitokban és a német Ries-kráterben tanulták a geológiai helyszínek leírását, a kőzetek és sziklák osztályozását és az életnyomok azonosítását.

(Kép: ESA / A. Romeo)