A OneWeb perspektívái
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Űrpolitika - 2022.03.07 06:15.)

Eddig Szojuzokat használtak, most kénytelenek más rakéták után nézni, hogy a maradék 220 műholdjukat pályára állíthassák.

A londoni székhelyű cég internetszolgáltató műholdrendszer kiépítésén fáradozik, alacsony (a felszín felett 1200 km-es magasságú) Föld körüli pályákon. A OneWeb fő tulajdonosai az indiai Bharti Enterprises és a francia székhelyű távközlésiműhold-üzemeltető Eutelsat, de a brit kormány is rendelkezik részesedéssel a vállalkozásban. Épp ez volt az egyik ürügye az orosz Roszkoszmosznak, amikor a napokban ultimátumot intézett a OneWebhez: csak akkor bocsátják fel Bajkonurból egy Szojuz-2.1b rakétával a soron következő 36 műholdjukat, ha a brit kormányzat kiszáll az üzletből, valamint ha a cég garantálja, hogy katonai célokra nem fogják alkalmazni a OneWeb szolgáltatásait.

Ahogy arról aznap mi is beszámoltunk, az orosz ultimátum március 2-án, vagyis akkor érkezett, amikor a startra előkészített rakétát, orrkúpja alatt a Fregat végfokozatot és a 36 műholdat kiszállították a bajkonuri indítóállásba. Az indítás eredetileg tervezett dátuma március 4. volt, de már akkor egészen biztosnak tűnk, hogy a színjáték vége egy meghiúsult start lesz. Mindennek hátterében az orosz csapatok ukrajnai háborúja, az annak nyomán hozott nyugati szankciók és az erre válaszul hozott orosz intézkedések állnak.

A brit kormánynak természetesen esze ágában sem volt eladni egy nap alatt a OneWeb részvényeit, a Roszkoszmosz pedig az ultimátum lejártát követően leszerelte és visszaszállította a szerelőcsarnokba a már a starthelyen felállított rakétát. Mindezt a folyamatot élőben közvetítették is, hogy minél nagyobb legyen a demonstráció ereje... Időközben a OneWeb hazarendelte munkatársait az orosz kezelésben levő kazahsztáni űrközpontból.

Képkockák a közvetítésből: március 4-én eltávolították a startra kész Szojuz-2.1b rakétát a bajkonuri állásból. Máskor ilyen felvételeket épp ellentétes sorrendben, a rakéták felállításakor szoktak készíteni és publikálni... A rakétát és a végfokozatot most szétszerelik. (Képek: Roszkoszmosz / CENKI)

A OneWeb 648 eleműre tervezett műholdseregébe eddig 428 űreszközt indított. A rendszer számára dedikált startok alkalmával mindig orosz Szojuz rakétákat használtak, három különböző bázisról: Bajkonurból, Vosztocsnijból és Kourou-ból. Az indításokat a francia Arianespece szervezte, az oroszokkal közös vegyesvállalata, a Starsem bevonásával. A francia–orosz cég feladata a Szojuz rakéták kapacitásainak értékesítése volt a nemzetközi piacon. Ennek most a gazdasági kapcsolatok kényszerű megszakadása miatt vége. A OneWeb szerződése összesen 19 indításra szólt, ebből eddig 13 teljesült. A startok sorozata 2019-ben kezdődött, legutóbb a Francia Guyanában levő Kourou-ból idén február 10-én állt pályára egy adag OneWeb hold. (A háború miatti nyugati szankciókra adott egyik első orosz válasz volt a Roszkoszmosz részéről, hogy felfüggesztette a Szojuz rakéták kiszolgálását Kourou-ban. Hazarendelt munkatársaik azóta megérkeztek Oroszországba.)

A OneWeb a fennmaradó 220 műholdja számára most alternatív indítási lehetőséget kénytelen keresni. Eredetileg augusztus végéig öt alkalommal szerettek volna pályára juttatni új műholdakat, hogy ezzel elérjék a globális lefedettséget nyújtó szolgáltatáshoz szükséges műholdszámot. Egy hatodik, utolsó rakéta tartalék műholdakat vitt volna magával, hogy rendelkezésre álljanak esetleges meghibásodások esetén. Az első reményük maga az Arianespace, hiszen a startokra szerződésük van – igaz, a helyzet megváltozott, és elég nyilvánvaló, hogy a franciák nem tudnak hirtelen szabad hordozórakétákat kínálni a Szojuzok helyett. Az Arianespace tárgyal más ügyfeleivel is, akik szintén Szojuz rakétákkal szerették volna indítani műholdjaikat, de ez mostantól – ki tudja meddig, talán már soha – nem lesz számukra lehetséges. Ami a OneWeb lehetőségeit illeti, számukra elvileg amerikai, indiai vagy japán hordozóeszközök jöhetnének szóba.