Magyar diákok műholdkísérlete
(Rovat: Korszerű oktatás, Álmuk a világűr , Kis űreszközök nagy szerepe - 2006.01.15 20:45.)

Magyar diákokból álló csoport tervez két műszert is egy európai diákműhold - az ESEO - fedélzetére.

Az Európai Űrügynökség Oktatási Irodája számos program keretén belül biztosít lehetőséget diákok és fiatal kutatók számára, hogy érdekes űrkutatási kísérletekbe kapcsolódhassanak be. Ezek egyike a SSETI (Student Space Exploration and Technology Initiative) program, amely kísérleti mini-műholdak megépítéséről szól. A program előfutára az októberben sikeresen pályára állított, ám egy sajnálatos hiba miatt a tervezettnél hamarabb elhallgatott Express mikro-műhold volt, amely egy következő űreszköz, a földkörüli pályára tervezett ESEO (European Student Earth Orbiter) műhold technológiájának tesztelésére szolgált.

A kisméretű – maximum 120 kilogrammosra tervezett – műhold tervezése és megépítése egy európai diákhálózat keretén belül valósul meg. A különböző feladatokat, mint például a hőháztartás, adatkezelés, meghajtás, detektorok, stb. európai egyetemen létesült diákcsoportok között osztották szét. Az ESEO műhold tervezése 2000-ben kezdődött meg, pályáraállítása 2008 környékén várható.

Az elnyúlt átmeneti pályára (GTO – geostacionárius transzfer pálya) tervezett ESEO technológiai megvalósítása önmagában is nagy feladat, ám a műhold a fedélzetén több tudományos műszer is helyet kap. A Föld fényképezése mellett a pálya mentén a plazma- ill. kozmikus sugárzási környezetet, valamint a beérkező sugárzás dózisát vizsgálja majd. A tudományos műszerek közül kettőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjaiból álló magyar csoport tervez.

A tervezett detektorok egyike egy Langmuir-detektor, amely egy plazmadiagnosztikai eszköz, segítségével többek között a plazma elektronsűrűségét is lehet mérni. A másik műszer az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetben jelenleg fejlesztés alatt álló háromtengelyű szilícum detektoros űrdozimetriai teleszkóp (Tritel) egy változata. A KFKI szakemberei ezekből az űrdoziméterekből a Nemzetközi Űrállomásra is fejlesztenek, sőt elképzelhető, hogy egy a Marshoz indított űrszonda fedélzetén is helyet kaphat egy ilyen doziméter.

A magyar diákokból álló csapat munkája úttörő jellegű abból a szempontból, hogy teleszkópos elrendezésű félvezető detektorokat eddig még csupán alacsony földkörüli pályán használtak és az ESEO műholdon mérnék először magasabb pályákon is ilyen technológiával a kozmikus sugárzás dózisát.

Csengeri Timea, Hirn Attila