Hol keressünk életnyomokat a Marson?
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, A Nap és bolygótestvéreink - 2006.04.25 08:02.)

A Mars Express OMEGA műszerével a felszín ásványi összetételét térképezték fel. Megjelölték azokat a helyeket, ahol valaha esetleg nagyobb állóvizek lehettek.

Az ESA űrszondájának OMEGA spektrométerével egy marsi év (687 földi nap) alatt a bolygó felszínének 90%-át sikerült felmérni. A Science magazinban nemrég publikált erdemények szerint a kutatók a Mars geológiai történetének három nagy időszakát azonosították. Ha előfordultak egyáltalán, nagyobb víztömegek akkor is csak nagyon régen, négymilliárd évvel ezelőtt lehettek a Marson.

A legkorábbi időszakban (4,5-4,2 milliárd évvel ezelőtt), nem sokkal a bolygó kialakulása után forró és nedves klíma volt a jellemző. Az ekkor formálódott agyagos, üledékes kőzetek nyoma napjainkban is fellelhető.

A következő, 4,2 és 3,8 milliárd évvel ezelőtti marstörténeti időszakot vulkáni aktivitás jellemezte, ami a globális éghajlat megváltozását eredményezte. A légkörbe jutó kén a vízzel együtt savas esőket hozott, aminek hatására a felszín anyaga is megváltozott.

A harmadik, leghosszabban tartó korszak 3,8-3,5 milliárd éve kezdődött, és ma is tart. A víz nem jellemző erre az időszakra, a felszínt inkább ritka légkör lassú eróziója alakítja.

Az élet szempontjából az első időszak lehetett egyáltalán kedvező, amikor nagykiterjedésű tavak és tengerek létezhettek a bolygón. Mindez azonban még nem tekinthető teljesen egyértelműnek: a kutatók szerint elvben elképzelhető az is, hogy az agyagos kőzet a felszín alatt, és nem a tengerek fenekén alakult ki. Ebben az esetben a felszíni körülmények mindig is szárazak voltak a Marson. Mindenesetre az üledékes eredetű kőzetek előfordulási helyei a legérdekesebb célpontok a jövendő űrszondák leszálló egységei számára. Itt a legnagyobb az esélye ugyanis annak, hogy a valamikori élet esetleges nyomait fellelhessék.

A vízben gazdag ásványok előfordulási helyei a Mars térképén (a térképhez a magassági adatokat a NASA Mars Global Surveyor szondája gyűjtötte). Piros szín jelzi a filloszilikátokban, kék a szulfátokban, sárga az egyéb hidratált ásványokban gazdag területeket. (Kép: IAS/OMEGA/ESA)