Születésnapi sapka
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, A Nap és bolygótestvéreink - 2013.06.05 07:15.)

A tíz éve startolt Mars Express kerek évfordulóját egy a vörös bolygó északi jégsapkájáról készült mozaikképpel köszöntötte az ESA.

Az Európai Űrügynökség (ESA) sikeres, jelenleg is rendben működő űrszondája 2003. június 2-án indult a Mars felé. Az első európai Mars-szonda 2003 decemberében állt a bolygó körüli pályára. Az alábbi képen a Mars északi sarkvidékét „megkoronázó”, spirális alakban rendeződő, sötét völgyekkel szabdalt jégsapka látható. Ahogy az átmeneteknél a némileg eltérő színárnyalatokból is látszik, a képet több (pontosan 57) különálló felvételből állították össze. A mozaik darabkáit a Mars Express nagyfelbontású sztereokamerája (High Resolution Stereo Camera, HRSC) készítette, a küldetés egész időtartama alatt, amikor az űrszonda a pályáján a legközelebb, 300-500 km közötti magasságokban repült el a felszín felett.

A Mars északi jégsapkája a Mars Express felvételeiből összeállított mozaikképen. (Kép: ESA)

A marsi jégsapka átmérője mintegy 1000 km. Az űrszondán repülő radarberendezés mérései alapján azt is tudjuk, hogy a vízjég vastagsága a 2 km-t is elérheti. A réteges szerkezetet az évszakos változások (a jég eltűnése majd újraképződése), valamint a lerakódó por alakítja. A vízjeget vékony szén-dioxid-jég (szárazjég) fedi, néhány centiméterestől néhány deciméteresig terjedő vastagságban. A melegebb nyári hónapokban ez jórészt elszublimál (közvetlenül gáz halmazállapotúvá válik), felfedve a vízből álló jégfelületet. Télen a pólussapka növekedésnek indul, időszakosan akár a 45°-os szélességi körig is kiterjed. A pólust körbeölelő kanyonok kialakulásában minden bizonnyal az uralkodó széljárásnak megfelelő erős szelek játszottak szerepet. A kép bal alsó részén „beleharap” a jégsapkába a 318 km hosszú, 2 km mély Chasma Boreale. Ez a kanyon a spirális mintázatnál korábban alakult ki a Mars története során, és a felszínhez képest egyre mélyült, ahogy a jégrétegek felépültek körülötte.