Egy hét múlva indulhat a Masat-1
(Rovat: Masat-1, Hazai kutatóhelyek és űripar , Európa igáslovai a világűrben - 2012.02.02 07:15.)

Az első magyar készítésű műholdat szállító Vega rakéta már készen várakozik az indítóállásban, a francia guyanai Kourou űrközpontban.

Magyarország első műholdja, a Masat-1 páratlan lehetőséget kapott. Több hasonló műholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében. Az új típusú rakéta startjára a tervek szerint mához egy hétre, 2012. február 9-én kerül sor. Az indítást honlapján az ESA élőben közvetíti. (Természetesen műszaki és természeti okok miatt a start az utolsó pillanatig késhet.)

A Vega bemutatkozó repülésének előkészületei, a rakéta összeszerelése – felgyorsítva. (Videó: ESA)

A felbocsátásra előre láthatólag helyi idő szerint 7 és 9 óra között kerül sor, ami magyar idő szerint 11 és 13 óra közötti időpontnak felel meg. Az indítás előtt három és fél perccel minden rendszer startra kész és elindul a visszaszámlálás, majd az indítást követően több rakétafokozat emeli a magasba és állítja pályára a hasznos terhet, amelynek része a Masat-1 is. Az egész művelet alig több mint 70 percig tart. A sikeres pályára állás után kb. 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér. Ezt követően a Masat-1 weboldalán a magyar pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz.

Az első magyar műhold, a Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A Masat-1 – melynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, az építés alapjául szolgáló szabvány miatt CubeSat-nak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a befoglaló méreteit (1 dm-es élhosszúságú kocka) és tömegét (1 kg).

A Masat-1 építése egy kísérleti projekt, amely elsősorban oktatási célt szolgál. A műhold pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a BME-s csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít, későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME „E” épületének tetején kapott helyet. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

A Masat-1 projekt révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amire a kibontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatást és mérnökképzést alapozhatunk. Ezen túlmenően a projekt fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén. Demonstrálja hazánk rátermettségét, érettséget a teljes jogú ESA-tagságra. A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, ami lehetőséget biztosít a jövőben nem csak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és a világűrben történő üzemeltetésére is.

A Masat-1 csapatának csoportképe a BME épületének tetején, a vevőállomás antennájánál. (Kép: Czifra Dávid)