Masat és műegyetemi fiatalok
(Rovat: Masat-1, Hazai kutatóhelyek és űripar , Korszerű oktatás - 2014.02.15 07:15.)

Az első magyar műhold felbocsátásának második évfordulóját a BME fiatal hallgatói és oktatói űrvonatkozású kutatásait bemutató előadásokkal ünnepelték.

A rendezvény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) volt, február 13-án délután. A társszervező Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az aulában bemutatta A világűr emberközelben című vándorkiállítását. Emellett a műegyetemi kutatásokat részletező posztereket is kiállítottak – olyan témákról, amelyekre nem jutott elég idő a szűkre szabott előadási programban.

A BME I épületében a vitrinben elhelyezett Masat-1 „relikviák” mellett egyéb, például magaslégköri ballonkísérletekben részt vett berendezéseket is közelről megtekinthettek az érdeklődők.

A rendezvényt megelőzően az épület bejárata előtt rádióamatőrök felbocsátottak egy héliumos ballonra helyezett jeladót, amely a Happy Birthday Masat-1 üzenetet sugározta. Bent Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója és Bacsárdi László, a MANT főtitkára köszöntötte a megjelenteket.

Ezután az „ünnepelt” Masat-1-gyel kapcsolatban az elmúlt egy évben történteket, illetve a program hatásait, a jövőre vonatkozó terveket mutatta be Horváth Gyula és Dudás Levente. Megtudhattuk, hogy a két évvel ezelőtt a Vega rakétával indult többi egyetemi pikoműhold (CubeSat) közül már egy sem üzemképes, a Masat-1 sikere így okkal keltett nemzetközi érdeklődést. Megismerkedhettünk a BME E épületében kialakított új elsődleges vezérlőállomással, amely immár lehetővé teszi azt is, hogy a műhold távvezérlése az interneten keresztül bárhonnan megoldható. A Masat-1 – választható tárgyak, önálló laborok, diplomamunka-témák formájában – még jobban beépült az egyetemi oktatásba, szakmai publikációk, kutatás-fejlesztési eredmények, ipari technológiák, új együttműködések, nyertes pályázatok is születtek. Már tervezik a következő, ugyancsak egy egységes (1U, 10 cm-es élhosszúságú kocka alakú) CubeSat, a reménybeli Masat-2 programját. Erre az elképzelések szerint összetettebb kamera, sugárdózismérő műszer is kerülne, és megoldanák háromtengelyes stabilizálását. Távlatibb terv a Masat-3, ami már egy nagyobb méretű magyar műhold lenne, 20-100 m-es felszíni felbontású űrfelvételek készítésére. Az ilyen távérzékelési adatokra azután már szolgáltatásokat, alkalmazásokat lehetne építeni.

(Fotó: Trupka Zoltán)

A Masat-1 után következett a többi téma, amelyek kiválasztásával az volt a szervezők célja, hogy bemutassák a BME különböző karain folyó változatos, az űrkutatás változatos területeivel kapcsolatos munkát. Grósz Veronika és Lőrinczi Ottó Botond az Európai Űrügynökség (ESA) ballonos és rakétás diákprogramjaiban való részvételről szólt. Jelenleg már a negyedik ilyen kísérletük előkészületei folynak. Ezekre a lehetőséget az ESA REXUS/BEXUS programjának pályázatain, más európai egyetemi csoportokkal versenyben tudták elnyerni. Tuchband Tamás a műholdas helymeghatározást és széleskörű alkalmazásait mutatta be, Kiss Annamária a GRACE műholdpáros gravimetriai adatainak felhasználásáról beszélt, például az antarktiszi jégtakaró változásainak követésében. Mindketten a BME Építőmérnöki Karán, az Általános és Felsőgeodéziai Tanszékén dolgoznak. A Gépészmérnöki Karról érkezett Varga Gábor István a Naprendszer kutatására küldött űreszközök számítógépes pályatervezésének fontosságáról tartott előadást. Utána rövid, egy-két perces poszterbemutatók következtek.

Az ünnepi esemény végén Péceli Gábor, a BME rektora, Vajta László, a VIK dékánja, és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Gschwindt Andrással együtt köszöntötte azokat a rádióamatőröket, akik a legtöbb segítséget nyújtották az elmúlt két évben a Masat-1 adatcsomagjainak vételében.

Legvégül Vajta László dékán ünnepélyesen meghirdetett egy új típusú pályázatot is. Ennek keretében kisműholdak fedélzetére kerülő, a Föld környezetét, vagy a Föld felszínét vizsgáló méréseket lehet javasolni. A kétfordulós pályázattal a 18 év alatti, illetve a 18 és 35 év közötti fiatalokat kívánják megszólítani. Az első fordulóban (beadási határidő: 2014. április 12.) a pályázó anyagának tartalmaznia kell a mérendő fizikai mennyiség, illetve paraméter leírását, valamint a mérési eljárás elvét és rendszertervét. Az első fordulóban a szakértői bírálat során a két korkategóriában kiválasztásra kerülő legfeljebb 5-5 pályamű a második fordulóban már a konkrét megvalósítás tervének kidolgozására kap felkérést. A második fordulóban a kategóriájukban győztes, illetve arra érdemes pályaművek támogatást kapnak a továbbfejlesztésre. A pályázattal kapcsolatos tudnivalók olvashatók lesznek a Műegyetem honlapján.

Az előadásokat a Galileo Webcast élőben közvetítette az interneten. Aki tehát minderről lemaradt, az anyagot hamarosan megtalálhatja archívumukban.