Az űrkutatók már a „spájzban vannak”
(Rovat: Mezőgazdaság, Hazai kutatóhelyek és űripar , Nyereség az országnak - 2003.09.17 16:17.)

A tisztán műholdfelvételeken alapuló termésbecslés eredményeiről, a légifényképeken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló mezőgazdasági parcella-azonosító rendszerről, valamint a terület alapú támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzéséről is szó esett a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az űrtechnika jóval közelebb van hozzánk, mint azt sokan gondolnák!

Csornai Gábor, a FÖMI Távérzékelési Központjának (TK) vezetője a távérzékelés – vagyis az űr- és légifelvételeknek tudományos és gazdasági célú felhasználása – mezőgazdasági alkalmazásait mutatta be. A szántóföldi növénymonitoring és termésbecslő program (NÖVMON) 1997 óta működik üzemszerűen. 1980-tól kezdve összesen mintegy 300 emberévnyi kutató-fejlesztő munka fekszik benne. Az eredmény: az ország nyolc, legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényére vonatkozó pontos termésbecslés, még az aratás előtt! A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára évente négyszer, előre meghatározott napokon átadott jelentések tartalmazzák a vetésszerkezetre és a hozam területi változásaira utaló adatokat is. Mindez teljesen objektív, így elengedhetetlen segítség a megfelelő agrárpolitikai döntések meghozatalához. A nemzetközileg elismert, egyedülálló eljárás a látható és infravörös tartományban, rendszeresen készült űrfelvételeket használ. Fizikai alapja, hogy a különböző növényfajták sugárzási képe egyedi. Az óriási kutatási befektetésre az automatikus, pontos és részletes információszerzés módszerének kidolgozásához volt szükség. A módszer a jó, de az aszályos és a belvizes években is kitűnően vizsgázott. (A technológiát egyébként a belvíz, árvíz és aszály követéséhez, dokumentálásához is használják.) A termésbecslés kísérleti szinten ma már a mezőgazdasági tábla mérettartományában is működik.

Az Európai Unióhoz való jövő májusi csatlakozás egyik legégetőbb kérdése az agrártámogatások elosztása. Az EU rendszerének bevezetésével megnő a távérzékelés jelentősége, s ez közvetve mintegy egymillió, a mezőgazdaságból élő honfitársunkat érinti. A FÖMI TK egyrészt a térképhelyes légifelvételeken alapuló Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kiépítésével, másrészt a terület alapú agrártámogatások távérzékelésen alapuló ellenőrzésével segíti a kifizetések objektív, pontos lebonyolítását. A MePAR kiépítése, térinformatikai rendszerének kialakítása és működtetése társadalmi szolgáltatás szintjére emeli a távérzékelési adatok használatát. Jövőre minden gazdálkodó színes légifénykép (ortofotó) háttérrel kinyomtatott térképet és űrlapot kap, amelyen be kell jelölje a táblák méretét, művelési módját, támogatási igényét, stb. A gazdálkodással kapcsolatos tábla szintű tervezést, a döntéseket űrfelvételek tematikus kiértékelésének szolgáltatásával is lehet segíteni.

A támogatások kifizetésének jogosságát a leggyorsabban szintén távérzékelés segítségével lehet kontrollálni. A FÖMI 2000 óta végzi operatívan a nemzeti földalapú támogatás ellenőrzésének programját. Több alkalommal készített, nagy felbontású űrfelvételek sorozatával lehetővé válik a gazdálkodók kérelmében szereplő állítások (vetésterület, termesztett növényfajta) rendkívül megbízható ellenőrzése. Tavaly 8400 kérelmet (40 ezer táblát) vizsgáltak, az ország kiválasztott területein (kb. 6%-os minta). A 2004-től bevezetendő új támogatási rendszerben is a távérzékelés lesz az első számú ellenőrzési módszer. Az objektív eljárás nem csak a költségvetés, de a kérelmezők érdeke is. (Vitás esetekben, a helyszíni kiszállás során egyébként szintén űrtechnikát, műholdas (GPS-es) helymeghatározást végeznek a táblák méretének pontos megállapítására.)