Az űrből is látszik a talaj szárazsága
(Rovat: Mezőgazdaság, Időjárás és előrejelzése , Nyereség a kontinensnek - 2011.05.18 07:15.)

Az ESA SMOS radaros műholdja az óceáni vizek sótartalmának és a talaj nedvességtartalmának mérésére készült, 2009 novemberében állították pályára. A műholdas adatok alapján is jól felismerhető az a szárazság, ami az idei tavaszon Európát sújtja.

SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) műholdas adatokból összeállított nyugat-európai talajnedvességi térképek 2010 (fent) és 2011 áprilisából (lent). A színskálán a sárga az alacsony, a zöld és a kék a magasabb nedvességtartalmat jelzi. Jól látszik a különbség a két egymást követő év között: az idei tavasz a legtöbb helyen sokkal szárazabb. (Kép: ESA / CESBIO)

Bolygónk teljes vízkészletének csak egy igen kis hányada található a talaj felső rétegében, az mégis jelentős szerepet játszik a víz körforgásának szabályozásában, a szárazföld és a légkör közötti vízcserében. A mérési adatokat hidrológiával, talajkutatással, meteorológiával, ökológiával foglalkozó szakemberek használják, de természetesen a mezőgazdaság számára is nagy jelentőségük van: a növények fejlődésének, a termésmennyiségnek a becslésére alkalmazhatók.

Az átlagember számára a száraz, csapadékhiányos, a szokásosnál melegebb tavasz akár élvezetes is lehetett, de hamarosan már az ebból következő problémákkal is szembesülni kell. Ahol lehetséges, ott öntözni kell a földeket. A szárazság és a plusz költségek miatt kevesebb és drágább lesz a termés. Nő az erdőtüzek előfordulásának valószínűsége is. Egy sor nyugat-európai országban, például Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a hatóságok már óvintézkedésekre kényszerültek, például az öntözés szabályozásával. Svájcban a Toess folyóban élő pisztrángokat telepítik ki, mielőtt élőhelyük kiszáradna. A tűzveszélyre hivatkozva Hollandia keleti részén húsvétkor megtiltották a kerti grillsütést.

A műholdas mérések előtti időszakból globális, az egész Földre vagy egy-egy nagyobb régióra kiterjedő talajnedvességi térképek nem nagyon álltak rendelkezésre. Most három naponta készülnek SMOS felmérések. Az adatok és a modellek kombinálásával egy-két méteres mélységig tudják megbízhatóan megbecsülni a talaj víztartalmát. Ez az a gyökérzóna, ahonnan a növények felszívják a nedvességet, majd előbb-utóbb párologtatás útján a légkörbe juttatják. A gyökérzónában levő víztartalék ismerete tehát nem csak mező- és erdőgazdasági szempontból fontos, de a rövid és közepes időtartamú időjárási előrejelzéseket is segíti.