Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
COVID-19, műholdak és a termés Műholdas távérzékelési módszerekkel fontos információhoz juthatnak a szakemberek a fő mezőgazdasági haszonnövények várható terméséről világszerte. Emberek milliói néznek szembe naponta az éhezéssel, és a COVID-19 koronavírus-világjárvány következtében az ellátás biztonsága még rosszabb lett. A műholdak természetesen nem adnak több élelmiszert, viszont nagyban segítenek a helyzet kezelésében azzal, hogy objektív információt szolgáltanak a gabonanövények aktuális állapotáról és becslést a várható termésről. Az ENSZ Világélelmezési Programjának (World Food Programme, WFP) előrejelzése szerint a koronavírus-járvány miatt további több mint 130 millió ember lesz kitéve krónikus éhezésnek a 2020-as év végéig. A járvány számos problémát és bizonytalanságot okoz az ellátási láncban, a munkaerő kiesése, a szállítások akadozása, a nemzetközi határok nehéz átjárhatósága, és magának az árunak a hiánya következtében. A termelésre negatív hatással lehet például a műtrágyák és növénvédő szerek ellátásának akadozása vagy a munkaerőhiány. Ezért fontos megérteni, hogyan befolyásolja a járványhelyzet egyrészt a mezőgazdasági termelést, másrészt az ellátás folyamatát. A világ három vezető űrügynöksége, az amerikai NASA, az európai ESA és a japán JAXA a közelmúltban összefogott, és létrehozták a járvány összetett hatásának elemzését segítő műholdas földmegfigyelési platformot (COVID-19 Earth Observation Dashboard). A rendszerben elérhető egyik közelmúltbeli elemzés Spanyolország területére ad információt az őszi gabonafélék terméséről. Az országban több mint 2 millió hektáron termesztenek őszi gabonaféléket, főleg Kasztília és León, Andalúzia, Kasztília-La Mancha és Aragónia autonóm közösségek területén. A földmegfigyelő műholdaknak köszönhetően a betakarítás szinte valós időben megfigyelhető fentről, mezőgazdasági táblák szintjén, az egész országban. Belgiumban a Leuveni Katolikus Egyetem kutatói az európai Copernicus program radaros Sentinel-1 és optikai Sentinel-2 műholdpárosának adatai mellett az amerikai Landsat-8 adatait, valamint gépi tanulási módszereket használtak fel a termőterületek heti rendszerességű monitorozására. Kiderült, hogy az őszi gabonafélék betakarítsa idén június közepén, a szokásosnál később kezdődött a spanyol földeken. Ebben persze éppúgy tüzetesen megvizsgálandó szerepe lehetett az időjárásnak, mint a koronavírus-járványnak. Tavaly ugyanis jelentős szárazság sújtotta Európát.
Az őszi gabonafélék betakarításának állása Spanyolországban, idén július 19-én. Zöld színnel a már learatott, naranccsal az aratásra váró táblák részaránya. (Teljes animáció májustól, heti sűrűségben:
Sen4Stat projekt, Université catholique de Louvain, Belgium)
Egy másik tanulmányban a japán ALOS-2 és GCOM-C műholdak adatai, valamint a Landsat-8 és Sentinel-2 mérések együttes felhasználásával elemezték a rizstermelést a kaliforniai Sacramento körzetében. A műholdas távérzékelési adatokból meg lehet állapítami, hogy mikor vetették a rizst, hogyan fejlődik, és hogy mikor aratják. Az eredmények alapján a rizs vetése korábban történt meg, mint az előző két évben. Ezek a fajta információk és a piaci előrejezések segítenek a kereskedelem, az ellátás hatékonyabb tervezésében, legyenek akár járványügyi, akár időjárási jellegű fennakadások menet közben.
A normalizált differenciális vegetációs index (NDVI) műholdas meghatározása alapján idén Sacramento környékén korábban vetették a rizst, így az gyorsabban fejlődik, mint 2018-ban és 2019-ben. (Kép: ) | |||
|