Duna menti repceföldek
(Rovat: Mezőgazdaság, A hét képe - 2024.05.13 12:15.)

Huszonöt éve működik a NASA Earth Observatory portálja. A negyed évszázad alatt több mint 18 000 képen mutatták be az űrből nézve Földünk legérdekesebb tájait, jelenségeit.

A sok ezer felvétel közül száznál is kevesebb mutatja szűkebb régiónkat. (Mondhatnánk, szerencsére, hiszen a hazánkról közzétett felvételek jó részén dunai árvizek láthatók, ezekből minél kevesebbet kívánhatunk magunknak.) A közelmúltban viszont egy látványos mezőgazdasági témájú felvételt mutatott be a portál egy Duna menti tájról. A NASA Landsat–8 műholdjának áprilisi felvételén Románia déli része látható, amelyen az éppen virágba boruló repceföldek a legfeltűnőbbek.

A káposztafélék családjába tartozó repce fontos ipari növény, amelyet elsősorban olajos magvai miatt termesztenek. Korábban a repceolajat elsősorban az élelmiszeripar használta, újabban azonban egyre fontosabb szerepet kap a biodízel üzemanyagok előállításában. A növény jellemzője az élénksárga virága, amely tavasszal a világűrből is jól láthatóvá teszi a repceföldeket.

A NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) kamerája 2024. április 12-én fényképezte le Románia déli részén, a Dunától északra elterülő, virágba borult repceföldeket. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

Átlagos években Románia olajos magvakból az EU termésének mintegy 10%-át adja, a gabonafélék, a napraforgó és a szója mellett a repce az ország egyik legfontosabb haszonnövénye. Az EU 2023-ban a világ repcetermésének 23%-át adta, a legnagyobb repcetermelő országok, Kanada és Kína a világ termésének 21, illetve 17%-át adják. Kínában a repce korábban, Kanadában viszont később virágzik, mint Európában.

A fenti kép kinagyított részlete az Olttól keletre elterülő repceföldekről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A bemutatott űrfelvételen azonban nem csak a repceföldek láthatók. A legfeltűnőbb az itt kelet felé tartó, Románia és Bulgária határát alkotó Duna. A határ a folyam középvonala, a szigetek egy része Romániához tartozik, például az Olt torkolatánál lévő nagyobb sziget, míg a keletebbre lévő kisebb, és a kép jobb szélén csak részben látszó nagyobb Bulgáriáé.

A kép közepén a Dunába ömlő Olt választja el egymástól Románia két nagy történelmi régióját, Olténiát (a folyótól nyugatra) és Munténiát (Nagy-Havasalföldet), amely kelet felé egészen a Duna észak felé tartó szakaszáig nyúlik. A 615 km hosszú Olt Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, majd a Vöröstorony-szorosnál töri át a Déli-Kárpátok láncát. Onnan nagyjából egyenesen dél felé tartva Turnu Măgurele (Kisnikápoly) közelében ömlik a Dunába. Érdekesség, hogy a folyó havasalföldi szakaszán 16 víztározó és erőmű épült, ezek közül az alsó négy látható a képen.

Kisnikápollyal szemben, a Duna déli, bulgáriai partján látható a történelemből ismert Nikápoly, a két várost kompjárat köti össze. Nevükkel ellentétben ma Kisnikápoly jóval nagyobb, közel húszezren lakják, míg Nikápoly ma csak 3500 lakosú, noha a török hódoltság idején a negyvenezer lakosú település a térség legjelentősebb városa volt.