Ember a vízben!
(Rovat: Navigáció és térképészet, Az emberi élet védelme , EGNOS - 2009.01.27 09:00.)

Hogyan lehet életmentésre használni a műholdas helymeghatározást? Egy díjnyertes ötlet.

A hajóról a vízbe esett embert nem mindig könnyű kimenteni, különösen rossz időjárási körülmények között. A mentést nehezíti, ha a hajó személyzetén pánik lesz úrrá. Egy új találmány erre a helyzetre kínál segítséget. Lényege, hogy műholdas helymeghatározó (GNSS) vevőkészüléket helyeznek a mentőmellénybe, így a vízbe esett ember helyzetét valós időben követhetik. A koordinátákat folyamatosan visszasugározzák a hajóra. Ezzel a mentési folyamatot segítik, gyorsítják, s végső soron akár életet is menthetnek. A víz ugyanis rendkívül hideg is lehet, ami lerövidíti a túlélési időt.

A javasolt rendszer neve Person Overboard (POB, magyarul: ember a vízben), és egy brit kisvállalkozás (Sci-Tech Systems) nevezett be vele a tavalyi Galileo Masters versenyre. Ezt kb. 300 másik ötletet megelőzve meg is nyerte, sőt még egy különdíjat is elvitt.

Jelenleg is léteznek olyan rendszerek, amelyek regisztrálják a hajó helyét ott, ahol valaki a vízbe esett. Ugyanakkor a hajót megállítani, visszafordítani negyed órába is beletelhet, s addigra az áramlatok messzebb sodorhatják a szerencsétlenül járt embert. Nagyobb szükség van tehát az ember éppen aktuális pozíciójára.

A legjobb az esély a túlélésre, ha a vízbe került embert a saját hajójának személyzete menti ki. (Kép: Sci-Tech Systems)

A POB-nek természetesen része egy, a hajó fedélzetén elhelyezett egység is. A személyzet minden tagja pedig olyan mentőmellénnyel van felszerelve, amely a vízbe esés után rögtön vészjeleket ad és sugározni kezdi a koordinátáit a hajó felé. A beérkező adatokat a hajó navigációs rendszere képes kezelni, s vissza tudják fordítani a járművet. A viszonylag kis távolság miatt a mentőmellényből a jelek sugárzásához alacsony teljesítmény is elegendő, ami nagy előny ahhoz képest, mintha például műholdas adatátviteli kapcsolatot kellene létrehozni a vészjel leadásához. Így az egész berendezés nem nagyobb, mint egy mobiltelefon. Hasznos lehet, hogy a koordináták és vészjelzések továbbítására nyilvános rádiófrekvenciákat használnak. Vagyis ha van közelben egy másik, ugyanilyen rendszerrel felszerelt hajó (pl. egy vitorlásversenyen, vagy halászhajó-flottában), akkor az is megkezdheti a mentést.

(Kép: Sci-Tech Systems)

A készülék kidolgozása biztosítja, hogy az antenna még a hullámzó tengeren is mindig lehetővé tegye a rádiós kapcsolatot a hajóval. Fontos még a helymeghatározás pontossága is, hiszen a baleset rossz látási körülmények közt, éjszaka is bekövetkezhet. A POB-t eredetileg az amerikai GPS műholdrendszerről kapott navigációs jelek, valamint a GPS-t kiegészítő és pontosító európai EGNOS jeleinek vételére tervezték. A jövőben természetesen a kiépülő új európai Galileo navigációs műholdrendszerrel is használható lesz. A fennmaradó technikai problémák megoldása és megfelelő finanszírozás után a POB rendszer 12-18 hónapon belül a piacra kerülhet.