A Hosszú Menetelés-3B visszatért...
(Rovat: Navigáció és térképészet, Kínai műholdak - 2017.11.07 07:15.)

...és egyszerre két új kínai Beidou navigációs műholdat állított közepes magasságú Föld körüli pályára.

A november 5-én, magyar idő szerint 12:44-kor Hszicsangból (Xichang) végrehajtott start öt hónap után az első volt, amelyet ezzel a rakétatípussal végeztek. Előzőleg júniusban a geostacionárius pályára szánt Chinasat-9A indítása nem bizonyult maradéktalanul sikeresnek. A harmadik rakétafokozat hibájából az űreszköz a tervezettnél alacsonyabb pályára került, de végül szerencsére sikerült némi extra manőverező hajtóanyag feláldozásával megmenteni és eljuttatni kijelölt állomáshelyére – csökkentve ezzel a remélt hasznos működési élettartamát. A június 19-i részleges kudarc az egy év leforgása alatt bekövetkezett négy problémás start közül a harmadik volt Kínában. Az új Hosszú Menetelés-5 nehézrakéta júliusi kudarca után az űrindításokat egy időre leállították, és csak szeptember legvégén, illetve októberben repült újra a Hosszú Menetelés rakéták 2-es sorozatába tartozó egy-egy hordozóeszköz – sikerrel.

Vasárnap két Beidou műholddal az orrkúpja alatt indult a Hosszú Menetelés-3B rakéta Hszicsangból. (Kép: Xinhua)

A mostanihoz hasonló start legutóbb 2015 júliusában volt, amikor egyszerre két új (harmadik) generációs Beidou navigációs műhold állt közepes (kb. 22 ezer km-es magasságú) pályára. A teljes kínai helymeghatározó műholdrendszer 27 közepes magasságú, 5 geostacionárius, és 3 ugyancsak geoszinkron, de az egyenlítői síkkal nagyobb szöget bezáró pályasíkban repülő űreszközből áll majd. A kínai rendszer 2020-ra ígér globálisan elérhető hely- és időmeghatározási szolgáltatásokat. A tervek szerint 2018 végéig 18 új Beidou műholdat állítanak pályára. A most felbocsátott kettő az 1994-ben kifejleszteni kezdett rendszer sorrendben 24. és 25. tagja, de a régebbiek közül már nem mindegyik működőképes. Jelenleg 15 körüli a helymeghatározást lehetővé tevő rádiójeleket aktívan sugárzó Beidou haldak száma. A katonai irányítás alatt levő, de polgári alkalmazásokkal is rendelkező kínai rendszer feladata hasonló az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ és az európai Galileo rendszerekéhez. A globális navigációs műholdrendszerek közül csak a még ugyancsak nem teljesen kiépített Galileo működik civil irányítással. A kínai Beidou 2012-től biztosít regionális elérést az ország területén és Ázsia, illetve a Csendes-óceán tágabb térségében.

A most pályára állított modern, harmadik generációs Beidou holdak fedélzetén rubídium és hidrogén mézer atomórák szolgáltatják a pontos időjeleket, az űreszközök képesek egymás közt is kommunikálni, és a korábbiaknál pontosabb navigációs jeleket sugároznak. Még inkább kompatibilisek a többi globális navigációs műholdrendszerrel, ami megkönnyíti közös L-sávú vevőberendezések gyártását.