GOCE: idén tényleg vége
(Rovat: Nyereség a kontinensnek - 2013.09.21 07:15.)

Több mint négy év munka, a Föld nehézségi erőterének pontos felmérése után az európai műhold még az idei év vége előtt belép a sűrű légkörbe.

A GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) 2009 márciusában állt pályára. Áramvonalas alakja, és a fedélzetén levő ionhatóműveknek a felsőlégköri fékeződést ellensúlyozó működése révén ez a valaha volt legalacsonyabb pályán működő kutató mesterséges hold.

A GOCE feladata a Föld nehézségi erőterének minden eddiginél jobb felbontású globális feltérképezése volt. A műhold adatai alapján valóban sikerült pontos geoidmodellt alkotniuk a szekembereknek. A kéktől a pirosig terjedő színskála -100 m és +100 m közötti magasságokat jelez, a Föld valós méreteihez képest igencsak eltorzított ábrázolással. (Kép: ESA / HPF / DLR)

Az űreszköz ráadásul a reméltnél sokkal tovább maradt működőképes, a várnál kevésbé intenzív naptevékenység, és így a kevésbé kiterjedt földi légkör miatt. Október közepén azonban, amikor az ionhajtóművek üzemanyagkészlete végképp elfogy, a 224 km-es pályamagassága rohamosan csökkenni fog. A GOCE sorsa ezután három héten belül a megsemmisülés a légkörben, bár elképzelhető, hogy egyes részegységei átvészelhetik a zuhanást és elérhetnek akár a földfelszínre is. Hogy ez hol és mikor fog történni, azt képtelenség előre megjósolni. Mindenesetre annak a valószínűsége, hogy értékekben vagy emberi életekben kár essen, rendkívül kicsi. Évente mintegy 40 tonnányi mesterséges eredetű űrszemét jut el a felszínig, de még nem esett senkinek a fejére. A számítások szerint lényegesen nagyobb (de persze még mindig nagyon kicsi) a valószínűséget, hogy valakit egy természetes eredetű meteor találjon el. A GOCE visszatérését a kellő időben gondos figyelemmel kísérik, a hatóságokat és a közvéleményt tájékoztatják. Közvetlenül a lezuhanás előtt már többet tudhatunk a várható eseményekről, de a pontos leérkezési hely és idő igazából csak utólag derül majd ki. Sőt akkor sem biztos, hiszen bolygónk felszínének jó kétharmad részét a lakott területektől távol eső tengerek és óceánok borítják.