A földmegfigyelési alkalmazások Magyarországon (2. rész)
(Rovat: Nyereség az országnak, Környezetünk védelme , Katasztrófák ellen - 2010.05.12 08:30.)

Globalizáció, fenntartható fejlődés és területi sokszínűség. A távérzékelési eljárások környezeti, társadalmi és gazdasági oldalról.

2. A területi szempontok megnövekedett jelentősége a fenntartható fejlesztésben

Napjaink társadalmi és gazdasági folyamatait a globalizáció jellemzi, mint azt Samuel P. Huntington is bizonyítja munkásságában. A globalizáció a kultúrák és a gazdaság világméretű terjeszkedése, mely bolygónyi világunk meghatározójává lett a huszadik század második felében. Ez a térhódítás két eltérő módon mehet végbe: vagy egy homogenizációs folyamat generálásával, vagy a helyi specifikumok beépítésével, azokhoz való hatékony alkalmazkodással. Belátható, hogy az erőszakos terjeszkedés (homogenizáció), mint ezt több nemzetközi példa is bizonyítja, ugyan rendkívül gyors eredményeket ér el, ugyanakkor fenntarthatósága rendkívül alacsony. Az elveszett értékek pótlása lehetetlen, még a gyenge fenntarthatóság követelményeinek sem tesz eleget ez az út – tehát a homogenizáció a környezeti, társadalmi, gazdasági javak kicserélhetőségének elismerésével sem tekinthető elfogadhatónak.

A helyi specifikumok nevében is szerepel, hogy kialakulásuk a helyi és helyzeti energiáknak, a tágabb értelemben vett környezetnek a térbeli eltéréseitől függ. A locus erőforrás-meghatározó szerepe nyilvánvaló. „Az ősidőktől kezdve felismerték a genius loci-t, a hely szellemét, mint azt a konkrét valóságot, mellyel az embernek szembe kell néznie és egyetértésre kell jutnia mindennapi életében.” – írja Christian N. Schulz. A területi eltérések nem csak sokszínűséget, hanem a változatosságból adódó fejlődési potenciált is jelentenek. Amennyiben a gyenge fenntarthatóság kritériumait vesszük számításba, csak a helyi adottságok figyelembe vételével ítélhető meg, hogy a gazdasági vagy kulturális fejlődés kárpótol-e az elveszett értékekért. A területi szempontok figyelembe vétele nélkül fenntarthatóságról nem lehet szó.

A területi jelentőség: globális méretben lokális szinten. (Kép: ESA)

3. A távérzékelés környezeti-társadalmi-gazdasági kompetenciái

A távérzékelési eljárások erősségeit és gyengeségeit környezeti, társadalmi és gazdasági oldalról egyaránt szükséges felmérni. Mivel a földmegfigyelés – természetéből fakadóan – főként területi dimenzióval rendelkező folyamatok vizsgálatára, értékelésére és nyomon követésére alkalmas, a téma körüljárását ilyen irányultsággal végeztem. Az előző fejezet nyomán belátható, hogy globalizálódó világunk csak intenzív területi szemlélettel érheti el a fenntarthatóság mércéjét. A két kérdés, melyre minden esetben kerestem a választ, az volt, hogy a földmegfigyelési módszerek alkalmazása milyen módon változtathat a jelenlegi – válságosnak ítélt – körülményeken, és hogy a változások nyomában mennyire fenntarthatóak az elindult folyamatok.

A földmegfigyelési eljárások tehát területi dimenziójú vizsgálatra, értékelésre és monitoringra alkalmasak. Környezeti szempontból erősséget jelent, hogy alkalmazásuk folyamatos, rendszerezett nyomon követést tesz lehetővé. A környezeti erőforrások mennyiségének tisztázása a válsághelyzetek megelőzésének egyik legjobb módja. Nem csak az erőforrás-gazdálkodás, hanem az értékmegőrzés számára is biztos alapot nyújthat. A társadalom szempontjából belső pozitívumnak tekinthetjük az alkalmazás mentén fellépő objektivitás-növekedést, valamint a transzparens társadalom kialakulásának irányába megtett lépéseket. A földmegfigyelési eljárások bevonása a gazdaságba nyilvánvaló előnyökkel jár. Mind a mikro-, mind a makrogazdaság tervezésében hatékony, gyors eszköznek tekinthető, a döntés-előkészítés, döntéstámogatás területén információs előnyt jelenthet a megfelelő alkalmazás.

Természetesen a távérzékelés sem csodafegyver. Az alkalmazással járó előnyökért „fizetni” kell. A földmegfigyelési eljárások alkalmazása innovációt igényel a tudomány, az adminisztráció és az üzleti élet területén egyaránt. A szabványszerű munkamenet változtatása bürokratikus ellenállással kell szembenézzen. A rendszereket gyorsan nem lehet változtatni, a technológiák elsajátításának időigénye is van. A távérzékelési vívmányok átvétele tehát financiális, infrastrukturális és idő költséget jelent, amit mint gyengeséget említhetek. A kínálat és kereslet törvénye szerint azonban a kínálat növekedésével ezek a költségek csökkenő mértéket mutatnak a jövőben. A távérzékelés innovatív fejlesztésének tehát lehetséges, hogy nagyobb költségvállalás árán is érdemes elébe menni, „pálya előnyt” szerezve az alkalmazási „boom” előtt.

Gyors reagálás földmegfigyeléssel – olajfolt a Mexikói-öbölben. (Kép: ESA)

(Folytatjuk!)

Fülöp Györk
GeoAdat Kft.