Új irány a NASA-nak
(Rovat: Orion, Ares, SLS, Az űrállomás és az USA , Űrturisták és magánűrhajók - 2010.02.02 11:00.)

Haldoklik a Constellation program. Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hétfőn bejelentette, hogy elképzelése szerint milyen jövő vár a NASA-ra.

Az erősen apadó népszerűséggel rendelkező amerikai elnök most az űrrepülések támogatói körében szenvedett el alapos presztízsveszteséget. Álláspontjának sarokkövei a következők: a jövőben a NASA helyett a magánszektor vigye majd a prímet az űrhajózásban, emberes bolygókutatás helyett maradjon a Nemzetközi Űrállomás legalább 2020-ig, valamint a NASA a jövőben a technológiai fejlesztésekre és az űrszondás kutatásokra fektesse a hangsúlyt. Egyszerűbben megfogalmazva az Igazgatóság ne kapjon több pénzt a Constellation programra, ami egyet jelentene annak feladásával.

Az Ares rakétacsalád. Könnyen lehet, hogy mindörökre tervek maradnak.

A lesújtó bejelentés fő oka a pénzhiány. Az Igazgatóságot finanszírozó USA jelenleg több sebből vérzik: dúl a költséges háború Irakban és Afganisztánban, lassan-lassan megkerülhetetlenné válik az egészségbiztosítási rendszer átfogó reformja. Mindezek mellett még tart a gazdasági válság utáni talpra állás, valamint aggasztóan sok a társadalmi feszültség az évek óta deficites központi költségvetésű ország lakosságának körében.

Furcsa paradoxon, hogy ameddig a NASA legköltségesebb programját, a Constellation-t törölni kívánja az elnök, addig összességében növelni kívánja az Igazgatóság költségvetését. A 2011-re tervezett 19 milliárd dollár azonban így is csak egy sovány kis zsebpénz a hadsereg költségvetéséhez képest… És az is szinte tragikomikus, hogy további 6 milliárd dollárt kívánnak beleönteni hosszú távon az eddig még semmilyen érdemi eredményt fel nem mutató magánűrhajózásba.

Barack Obama amerikai elnök az STS-119 asztronautáival társalog. Új irányba kívánja állítani a NASA szekerét.

Jelen helyzetben korántsem meglepő, hogy az elnök az űrhajózáson kíván spórolni. Csakhogy a Constellation program leállítása komoly veszélyeket rejt hosszú távon. Michael Griffin, az űrhivatal korábbi vezetője szerint akár az űrhajózásban még meglévő vezető szerep elveszítését is megkockáztatja vele a Fehér Ház.

Most már szinte biztosnak vehetjük, hogy az űrrepülőgép-flotta legkésőbb 2011 első felében leáll. Ha ez bekövetkezik, akkor az USA embert szállító űrhajó nélkül marad. A magánszektorban jelenleg két teherűrhajó készülget két különböző gyártónál. Jó sok víz lefolyik még a Dunán, mire eljut a magánszféra az eddig még csak fejlesztés alatt álló teherszállítástól az űrhajósok szállításáig. Könnyen lehet, hogy Obama javaslatának megvalósulása esetén az USA hosszú távon „ütőképes” űrhajó nélkül marad. Azt is meg kell említenünk, hogy a jelenleg futó fejlesztések közül az Orion űrhajó és a hordozására tervezett Ares-I rakéta áll legközelebb a bevethető állapothoz. A Constellation keretében eddig elköltött 9 milliárd dollár legnagyobb része (több mint 7 milliárd) e két eszköz fejlesztésébe vándorolt.

Az űrállomás üzemeltetésének kitolása elsőre nem tűnik rossz ötletnek. Az egész űrbázis létezésének értelmét növeli meg, ha elkészülte után, hosszú távon és alaposan kihasználják az általa szolgáltatott lehetőségeket a tudományos kutatásra. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez az elgondolás egyezik az üzemeltetésben részt vevő orosz, európai és japán partnerek elképzeléseivel. Azonban ez semmiképpen sem hosszú távú, előremutató célkitűzés. Ugyanis csak a valóban nagy volumenű tervek befagyasztása árán lehetséges a megvalósítása. Magyarán mondva a Holdra való visszatérés törlésének árán lehet csak előteremteni azt a pénzügyi keretet, amivel az ISS fenntartásában továbbra is részt tudnak vállalni az óceán túlsó partján is.

A Nemzetközi Űrállomás az Atlantis űrrepülőgépről (STS-129) fényképezve. A dolgok jelenlegi állása szerint a XXI. század második évtizedében is főszerep jut neki. (Képek: NASA)

A technológiai fejlesztések és az űrszondás kutatások felkarolása ugyancsak ígéretesnek tűnik, no de az űrhajózás elsorvadásának árán már korántsem lelkesítő elgondolás. Obama elképzelésében 7,8 milliárd dollár szerepel a technológiai újítások (például az automata dokkolás fejlesztésének) felfuttatására, valamint 3,1 milliárd egy, a távoli jövőben elkészülő nehézrakéta megépítését elősegítő fejlesztésekre. Szintén 3 milliárd dollárból gazdálkodhatnának az űrszondás kutatások felelősei.

Az vitán felül szívet melengető hír, hogy az amerikaiakat komolyan foglalkoztatja a globális felmelegedés hatásainak alaposabb megismerése. Obama tervében kiemelt kategóriának számít a NASA által eme területen végzendő kutatás. (Mint ismeretes, az amerikaiak korábban hosszú évekig kategorikusan tagadták a probléma puszta létezését is.)

Az elgondolás azt is jelenti, hogy az emberes Mars-utazás és a hosszan lakott holdbázis is nagyon hosszú időre száműzetésbe kényszerül a „távoli célok” kategóriába.

Röviden úgy összegezhetjük a bejelentést, hogy Obama elnök az Augustine-bizottság által megfogalmazott második alternatívát vette át. Azonban még van esély a korábban is sok kritikát kapott Constellation, vagy legalább egyes elemeinek a megmentésére. Ahhoz, hogy a javaslat törvényi erőre emelkedjen, még el kell fogadnia az USA törvényhozása mindkét házának. Tekintve, hogy mindkét kamarában tekintélyes számú híve ül az űrhajózásnak, illetve az ügyben érintett beszállító cégeknek, valószínűtlen, hogy szó nélkül beleegyeznek abba, hogy Obama „megszorító intézkedési” maradéktalanul megvalósuljanak.