Szojuz rakéta öt műholddal
(Rovat: Orosz alkalmazási holdak, Környezetünk védelme , Biztonságos közlekedés - 2012.07.23 07:15.)

Egy elhúzódó orosz-kazah vita miatt több hónapos késedelemmel, de sikeresen elindult Bajkonurból egy orosz Szojuz hordozórakéta, egyszerre öt különböző műholdat állítva poláris pályára.

A startra a kazahsztáni indítóhelyről július 22-én, magyar idő szerint 8:41-kor került sor. A késedelmet az okozta, hogy vita bontakozott ki a hordozórakéta kiégett első fokozatának leesési zónájáról, és emiatt a kazah kormány sokáig nem adta meg az engedélyt a starthoz. A mostani Szojuz-indítás a megállapodás óta az első. A vita a Bajkonurból nem megszokott (bár korábban nem is példa nélküli) irányba induló, poláris pályát megcélzó indítások miatt volt.

Az indításra előkészített Szojuz-FG rakéta Bajkonurban. (Kép: RIA Novosztyi / Oleg Uruszov)

A mostani rakéta orrkúpja alatt mindjárt öt különböző műhold kapott helyet. Közülük kettő orosz. Az elsődleges hasznos teher a 473 kg tömegű Kanopusz-V-1 (Kanopusz-B) földmegfigyelő műhold. Fedélzetén két kamera található – egy 2,1 m-es felbontású, egyszerre 20 km széles felszíni sávot leképező, és egy 10,5 m-es felbontású, multispektrális, 41 km-es látómezejű –, valamint egy geofizikai célú műszeregység is repül rajta. Ez utóbbival például a földrengések előrejelezhetőségét vizsgálják majd. A Kanopusz-V-1 510 km magas, 97.4°-os hajlásszögű, ún. poláris napszinkron pályán működik majd. A másik orosz űreszköz a kb. 100 kg-os Zond-PP (más jelöléssel MKA-PN1), amely a talaj nedvességtartalmának és a tengerek sókoncentrációjának mérésére készült. Elhelyeztek a fedélzetén egy kísérleti kamerát is. Ez az első olyan kis műhold, amely a Lavocskin-gyár új, Karat nevű műholdplatformjára épült. Keringési magassága 820 km.

A Szojuz-FG rakéta és a Fregat rakéta-végfokozat ugyancsak pályára állította az első belorusz műholdat, a 400 kg-os BelKA-2 távérzékelő űreszközt. A 2-es szám oka, hogy az első, 2006-os indítás során a Dnyepr rakéta hibája miatt egy fehérorosz műhold is megsemmisült. A balesetet követően újonnan épített űreszköz ugyanannál az orosz vállalatnál (NPP VNIIEM), lényegében azonos funkcióval készült, mint a fent említett Kanopusz-V-1.

A vasárnap Bajkonurból indított másik két műhold közül a német TET-1 (120 kg) fedélzetén technológiai kísérleteket végeznek majd. A 11 különböző kipróbálandó részegység közt szerepelnek napelemek, navigációs és kommunikációs berendezések, különféle érzékelők, infravörös kamera, számítógépes eszközök, akkumulátorok, hajtóműegységek. A kanadai exactView-1 (más néven ADS-1B, tömege 100 kg) pedig a tengeri hajóforgalmat követi majd a rádiós alapú AIS (Automatic Identification System) nemzetközi azonosító rendszer adatainak vételével. Ilyen automatikus jeladót már mintegy 80 ezer óceánjáró hajó visz magával, de a Földön a rövid hatótávolság miatt csak a partok közelében lehet fogni a jeleket. Űrbeli követőrendeszeren alapuló szolgáltatást több cég is nyújt, ezek egyike az exactView-1 megrendelője, a kanadai COM DEV. Az űreszköz a brit Surrey Satellite Technology vállalatnál, az SSTL-100 platformra épült.