Két Kanopusz és kilenc másik
(Rovat: Orosz alkalmazási holdak, Kis űreszközök nagy szerepe , A hónap száma - 2018.02.02 07:15.)

Vosztocsnijból indult egy Szojuz hordozórakéta, összesen 11 műholdat állított sikeresen pályára.

Nem úgy, mint az orosz távol-keleti űrközpontból legutóbb végrehajtott start esetén. Tavaly november végén ugyanis 19 műhold veszett oda, amikor a rakéta Fregat végfokozatával együtt újra beléptek a sűrű légkörbe. A vizsgálatok szerint a fatális vég egy programozási hiba miatt következett be. A Fregat fedélzeti számítógépe „azt hitte”, hogy Bajkonurból történt az indítás és ennek megfelelően próbálta korrigálni a pályát.

A Szojuz-2.1a rakéta indítása Vosztocsnijból, február 1-jén. (Kép: Roszkoszmosz)

Most szerencsére minden rendben zajlott. A Fregat több mint öt órán belül hét alkalommal lépett működésbe, amíg kialakította a műholdak végleges pályáját. A két típusú pályára helyezett műholdaktól megszabadulva a gyorsítófokozatot visszairányították a légkörbe, ahol megsemmisült, hogy minél kevesebb haszontalan űrszemét maradjon a Föld körül. A start február 1-jén, magyar idő szerint 3:07-kor történt. A két fő hasznos teher egy-egy orosz Kanopusz-V földmegfigyelő műhold volt, a sorozat 3. és 4. számú darabja. Emellett apró orosz, német és amerikai űreszközök kerültek alacsony Föld körüli pályára.

A két Kanopusz-V műhold egyenként közel fél tonnás tömegű. Feladatuk a földfelszín megfigyelése, az orosz kormányzati szervek segítése térképezési, erőforrás-kutatási, katasztrófa-elhárítási feladatok megoldásában, erdőtüzek detektálásában és más, hagyományos műholdas távérzékelési alkalmazásokban. Az űreszközök poláris napszinkron pályára, 510 km magasságba kerültek. Tulajdonosuk a Roszkoszmosz.

Fantáziaképen a két orosz Kanopusz-V földmegfigyelő műhold. (Kép: Roszkoszmosz)

A maradék 9 műhold később vált el a Fregat végfokozattól. Köztük volt az amerikai Spire Global cég négy újabb Lemur-2 nanoműholdja, amelyek a légköri megfigyeléseket végző konstellációhoz csatlakoznak. Ugyancsak négy műhold áll pályára a Berlini Műszaki Egyetem megbízásából. Ezek S-sávú műholdközi kommunikációs eljárás kipróbálására készültek, majdani autonóm műholdrendszerek előfutáraként. Mindegyik S-Net műhold tömege 8,5 kg, tervezett aktív élettartamuk 1 év. Ugyancsak német illetőségű a berlini German Orbital Systems cég és a cseh iSky Technology együttműködésében készült D-Star One Phoenix műhold. A hamvaiból újjászülető legendabeli főnixmadár neve azért került a műholdéba, mert az eredeti D-Star One háromegységes rádiós távközlési kísérleti CubeSat egyike volt azoknak, amelyek november 28-án, az elrontott Szojuz-start során elégtek a légkörben.