Az első Pion Pleszeckből
(Rovat: Orosz alkalmazási holdak, A nemzetbiztonságért - 2021.06.28 07:15.)

Oroszország új generációs haditengerészeri kémműholdja pénteken indult egy Szojuz-2.1b rakétával.

A Pion-NKS-901 sorszámú, de az orosz katonai műholdak szokásos hivatalos jelölésével Kozmosz-2550 műhold június 25-én, magyari idő szerint 21:50-kor emelkedett a magasba az észak-oroszországi starthelyről. A Liana rádiós felderítő rendszer másik típusának (Lotos-S1) képviselője idén februárban indult, ugyancsak Pleszeckből. Akkor már írtunk arról, hogy közeleg az első Pion pályára állítása is. Ezek a műholdak az ellenséges haditengerészeti tevékenység felderítésére szolgáló speciális űreszközök, a hajók mozgásának követésére is alkalmas radaros képességgel is felvértezve.

A Liana a szovjet időkben megkezdett műholdas rádiós felderítő programok folytatása. Fejlesztését még 1994-ben kezdték. Azóta a műszaki fejlődés és a politikai környezet változása miatt több változáson ment át az elképzelés. Ez utóbbira példa, hogy az ellenséggé vált Ukrajnában készülő Zenyit rakéták helyett a Szojuzokra kellett átalakítani, vagyis méretben lecsökkenteni a hasznos terhet.

Lotos (balra) és Pion. Ez utóbbiak passzív (a „hallgatózásra” használt antennák és vevők) és aktív (radaros) fedélzeti berendezésekkel is el vannak látva, alacsony Föld körüli pályán üzemelnek. (Kép: KB Arsenal)

A rendszer tengeri komponensére, a Pionra különösen hosszú ideig kellett várni. A Lotos-S első prototípusa 2009-ben került pályára, a rendszer 2014 óta üzemel. Az első Pion üzembe állása után Oroszországnak most ismét lesz haditengerészeti rádiós felderítő műholdja. Az utolsó ilyen, a Kozmosz-2421 röviddel 2006-os felbocsátása után felmondta a szolgálatot.