Nem csak a Protonok állnak le
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Lássuk és halljuk egymást , Az űrállomás és Oroszország - 2013.07.05 07:15.)

A keddi hordozórakéta-baleset nyomán Bajkonurból egy darabig nem indul semmi, egyes műholdüzemeltető cégek részvényárfolyamai pedig esni kezdtek a tőzsdén. Az elveszett műholdak mégsem voltak biztosítva.

Mint emlékezetes, az orosz Proton-M hordozórakéta legutóbbi, már néhány másodperccel a felemelkedés után kezdődött hibája következtében egyszerre három orosz GLONASSZ navigációs műhold semmisült meg. Július 2-án a Proton rakéta nem jutott messzire, roncsai még a kazahsztáni űrközpont területén, a starthelytől 2-3 km-re csapódtak a földbe. A balesetet hatalmas robbanás kísérte. A mintegy 600 tonnányi, erősen mérgező hajóanyag (aszimmetrikus dimetil-hidrazin) és oxidálóanyag (dinitrogén-tetraoxid) nem teljesen égett el. Így a területet meg kell tisztítani és vizsgálni, mielőtt újra beindulhatna a normális üzem Bajkonurban.

A kedden szerencsétlenül járt Proton-M rakéta, a bajkonuri starthely közeléből filmezve.

A startok leállítása tehát nem csak a Proton hordozórakétákat érinti – ilyen esetekben természetes, hogy a részletes vizsgálatok végéig, a feltárt hiba kijavításáig nem próbálkoznak újra –, de más rakétákkal tervezett indításokat is. A startbalesettel kapcsolatban bűnügyi vizsgálatot is kezdeményeztek. A Proton következő munkája még ennek a hónapnak a végén a luxemburgi székhelyű SES műholdüzemeltető Astra-2E távközlési műholdjának felbocsátása lett volna. Idénre még tervezték az amerikai Sirius-FM6 rádiós hold (augusztus 14.), egy orosz katonai műhold (szeptember 5.), az orosz Ekszpressz-AM5 távközlési hold (október) és a török Turksat-4A (november) pályára állítását. A Proton nem csak orosz állami megrendelésre indít műholdakat, de népszerű választás (volt?) geostacionárius űreszközök kereskedelmi indításaihoz is. Elemzők szerint a mostani baleset nyomán a megrendelők elfordulhatnak a Protontól, ami komoly veszteséget okozhat.

A nagy űrtávközlési flották üzemeltetőinek, mint a SES, a legtöbb fejfájást a hordozórakéták okozzák. Ez ellen úgy igyekeznek tenni, hogy új űreszközeik felbocsátásakor nem egy lapra tesznek fel mindent. Vagyis több rakétára és szolgáltatóra bízzák műholdjaikat. A luxemburgi cég most mégis bajban van. Az Astra-2E, amely pedig már a starthelyen várakozik, jócskán késni fog. Az európai rakétákat üzemeltető Arianespace céggel nemrég járt le a keretszerződésük. Most az amerikai SpaceX magánvállalat új típusú Falcon-9 rakétájára várnak, amelynek az idei bemutatkozását már többször elhalasztották. A Falcon-9 v1.1 először egy kanadai tudományos műholdat visz magával, a következő alkalommal – talán valamikor ősszel – következne a SES-8.

A londoni székhelyű Inmarsat illetékes vezetői is foghatják a fejüket. Ők az egész következő generációs nagy sávszélességű mobil távközlési műholdrendszerük (Global Xpress) pályára állításához három Proton startot kötöttek le, eredetileg 2013-2014-re. A nagy megrendelésért jelentős árengedményt kaptak, a Proton elmúlt években mutatott teljesítménye azonban aggodalomra adhat okot, a késlekedés pedig már biztos.

Mint már említettük, a fenti Proton-ügyfeleken túl, a baleset miatt késni fognak más indítások is. Bajkonur várhatóan 2-3 hónapra leáll, legalábbis orosz sajtóértesülések szerint. Ez tehát érinteni fogja a július 27-én indítani tervezett következő Progressz teherűrhajót, amely a Nemzetközi Űrállomásra szállít friss ellátmányt. A következő emberes Szojuz űrhajó startja szeptemberre van beütemezve.

Közben az is kiderült, hogy az első hírekkel – és a nemzetközi szokásokkal – ellentétben a három orosz műhold baleset esetére nem volt biztosítva. A bekerülési költségük mintegy 75 millió amerikai dollárt, az egész start 134 milliót tett ki. Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) csak az „egyedi” űreszközökre – amilyen például az ugyancsak elveszett Fobosz-Grunt Mars-szonda volt – köt biztosítást. A „sorozatgyártású” darabokra, mint a navigációs műholdrendszer idővel elöregedő tagjainak pótlására rendszeresen felbocsátott GLONASSZ holdakra nem. A dolognak elsősorban anyagi okai vannak: a mostanihoz hasonló indítás a becslések szerint elvitte volna az éves biztosítási keretük bő harmadát is... Szakértők szerint a műholdak biztosítási díja általában a bekerülési költség 13-17%-át teszi ki, és az adott hordozóeszköz kudarcai után természetesen növekedésnek indul.