Koronavírus: felfüggesztik a Szojuz rakéták gyártását
(Rovat: Orosz hordozórakéták - 2020.04.15 14:15.)

Mint a gazdaság más szektorai, az űripar is megérzi a világjárvány hatásait. Most Oroszországban voltak kénytelenek leállni a hordozórakéták gyártásával, de van belőlük kész bőven.

A Szojuz rakétatípus 2.1a jelű változatával indították nemrég, április 9-én a Nemzetközi Űrállomáshoz Bajkonurból a Szojuz MSZ-16 űrhajót. Az emberes űrrepülések menetrendjére eddig nem volt késleltető hatással a koronavírus-járvány. (Kép: Roszkoszmosz)

A Szojuz rakéták gyártásának felfüggesztéséről annak a telefonbeszélgetésnek a leiratából értesült a sajtó, amelyet Vlagymir Putyin elnök folytatott az orosz űrtevékenység néhány vezetőjével, s amelyet április 10-én hoztak nyilvánosságra. Putyin mindenekelőtt figyelmeztette beszélgetőtársait, hogy a járvánnyal kapcsolatos helyzetet nehogy ürügyként használják az űriparban attól függetlenül is meglevő problémák palástolására.

Dmitrij Baranov, a Szojuz-2 rakétákat gyártó Progressz Rakéta- és Űrközpont általános igazgatója arról tájékoztatta az elnököt, hogy egyelőre leálltak az új hordozóeszközök gyártásával. Nem kevesebb mint 52 rakéta van azonban készen a gyártónál, illetve világszerte már az indítóhelyeken. (Szojuz rakétákat nem csak orosz területről illetve az oroszok által üzemeltetett kazahsztáni Bajkonurból, de az Arianespace szervezésében Dél-Amerikából, a francia guyanai Kourou űrközpontból is indítanak.) A már legyártott rakétapéldányok karbantartása, illetve a 2022 végi bemutatkozásra tervezett új Szojuz-5 nehézrakéta előkészületei is rendben folynak.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője további, jelentősebb problémákról is beszámolt, amelyekkel a COVID-19 koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt kell szembe nézni. Az idei évre tervezett 39 űrindításból eddig egyelőre csak 5 valósult meg, 9-ről pedig úgy ítélik, hogy veszélyben van vagy lehet. Korábban mi is írtunk róla, hogy az alacsony pályás internetszolgáltató műholdhálózatot tervező OneWeb cég csődvédelembe menekült, az európai–orosz ExoMars program idei indítását pedig 2020-re halasztották. Hiába vannak tehát meg a rakéták, a pályára állítandó űreszközök egyszerűen nem érkeznek meg a starthelyre.