Ígéret Putyintól
(Rovat: Orosz űrtervek, Űrpolitika - 2013.04.18 07:15.)

Az orosz elnök szerint az ország közel 52 milliárd dollárnak megfelelő összeget fektet az űrkutatásba 2020-ig.

Ezt Vlagyimir Putyin április 12-én, az űrhajózás napján (Gagarin repülésének évfordulóján) jelentette ki, amikor meglátogatta a távol-keleten épülő Vosztocsnij űrközpontot. Putyin élő videókapcsolat segítségével beszélt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósokkal is. Az új kelet-szibériai bázisról állítólag már 2015-ben startolhat az első űreszköz. Az első emberes űrrepülés a kazahsztáni Bajkonurt hosszú távon kiváltó indítóhelyről 2018-ra várható, ha minden a most elképzelt – meglehet, kicsit optimista – menetrend szerint alakul. 2020-ban pedig már a Hold elérésére is alkalmas orosz nehézrakéta mutatkozhat be Vosztocsnijból.

(Kép: RIA Novosztyi / Alekszej Nyikolszkij)

Az űrtevékenységre fordított jelentős költségvetési támogatás célja, hogy fenntartsák Oroszország vezető űrhatalmi státusát, az orosz űripart. A pénzt egyrészt a jelenleg is folyó vagy előkészületben levő programok folytatására, másrészt új, akár Naprendszer-kutató programok kidolgozására költik. Ebben a műfajban ugyanis az oroszok fokozatosan lemaradtak a többi űrhatalomhoz képest. 2030-ig szó lehet emberes Mars-utazásról is, de ez az időpont még meglehetősen távol van.

A támogatás nem pusztán ígéret! A növekedés ütemét jelzi, hogy az idei évben már a 2008-as összeg háromszorosát költik az űrszektorra. Jelenleg az USA és Európa után Oroszország szánja a legtöbb pénzt az űrre, de ami az éves növekedést illeti, a felzárkózás jegyében jelenleg jóval megelőzik őket. A bőkezű támogatás tette lehetővé az elmúlt időszakban például a GLONASSZ navigációs műholdrendszer teljes kiépítését, és az ISS programjának folytatását.

Az elnök elismerte ugyanakkor, hogy az orosz űrszektorban számos gond van, ami akadályozza a fejlődést. A problémák arra az időszakra vezethetők vissza, amikor az ország nem tudott eleget költeni erre a célra. Az űrtevékenységet a szovjet időszak lendülete vitte előre. Ez még így is elég volt ahhoz, hogy Oroszország megtartsa erős pozícióit: az éves űrindítások 30-40%-át még mindig orosz hordozórakétákkal hajtják végre. Szakértőket idézve Putyin kijelentette, hogy a világpiacon stabil a kereslet az űrtevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokra, és az ország érdeke, hogy ezt a lehetőséget kihasználja. Kifejtette, hogy hangsúlyeltolódásra van szükség az űralkalmazások felé. Jelenleg az orosz űrköltségvetés felét az emberes űrrepülési program emészti fel, miközben az oroszok lemaradtak például a földmegfigyelés, a katasztrófa-elhárítás támogatása vagy a műholdas távközlés területén.