Az üstökös bűze
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Űrcsillagászat Európában - 2014.10.28 07:15.)

Milyen lenne a Rosetta kutatási célpontja, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös, ha megszagolhatnánk? Büdös!

Erre a következtetésre jutott az a svájci kutatócsoport, akik az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta szondájára a ROSINA (Rosetta Orbiter Spectrometer for Ion and Neutral Analysis) nevű berendezést készítették. A Rosetta „orra” nem kutya vagy ember módjára „szimatol”, hanem két tömegspektrométerrel elemzi az üstökösmag környezetének molekuláris összetételét. Az első eredmények azért is meglepőek és egyúttal biztatók is, mert a kutatók nem várták, hogy ilyen hamar – amikor az égitest még a Naptól viszonylag távolabb jár – értékelhető eredményre jutnak. Így még nagyobb várakozással tekintenek a repülés azon fázisa elé, amikor a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös már a pályája napközeli pontja körül tartózkodik, és az erősödő napsugárzás hatására a mag intenzívebben bocsátja ki anyagát a környező térségbe.

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja szeptember 10-én, a Rosetta OSIRIS kamerájának felvételén. Szinte a teljes felszínről anyagkiáramlás figyelhető meg. (Kép: ESA / Rosetta / MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)

Na de milyen is lenne az üstökös szaga – már ha elég nagy koncentrációban fordulnának elő azok az anyagok, amelyeket az érzékeny ROSINA segítségével ott detektáltak? Lenne benne egy kis záptojásszag, a macskavizelet és a keserű mandula „illatával” keveredve. A fenti szagösszetevőkért felelős molekulák, a hidrogén-szulfid, az ammónia, a hidrogén-cianid, illetve még egy sor más – például formaldehid, metanol, kén-dioxid – mind megtalálhatók az üstökös kómájában. Ezt mindenesetre túlnyomó részt természetesen víz és szén-dioxid alkotja.