Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Agilkia Az ötletpályázat után ezt a nevet kapta a Rosetta szonda Philae egységének leszállóhelye. Szerdán leszállás! Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája november 12-én engedi útjára a leszállóegységet 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja felé. A Rosetta augusztus óta kering az üstökösmag körül, egyre közelebbről vizsgálva az égitest felszínét. Gondos mérlegelés után a szakemberek szeptemberben döntötték el, hogy a szóba jöhető leszállóhelyek közül a J betűvel jelöltet választják ki, hogy az űrkutatás történetében először megkíséreljenek egy űreszközt simán leszállítani egy üstökösmagon. Nem sokkal később, októberben nyilvános ötletpályázaton kerestek méltó nevet a J helyett. A legjobbnak ítélt ötlet az Agilkia lett. Ez a Nílus folyó egyik szigetének a neve, Egyiptom déli részén. A névadás folytatja azt a „hagyományt”, ami még az űrszonda elnevezésével kezdődött. Az európai űreszköz ugyanis a rosette-i kőről kapta a nevét. Ezen egy ősi szöveg három fordítása olvasható, egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A görög nyelv ismeretében a kő jelentette a fő kulcsot a hieroglifák megfejtéséhez. A Rosetta űrszondától a kutatók – meglehet kis túlzással – azt remélik, hogy a Naprendszer keletkezésének kulcsát fedi majd fel előttünk egy az bolygórendszerünk ősi anyagát tartalmazó égitest vizsgálata révén.
Agilkia, október 30-án. (Kép: ESA / Rosetta / NAVCAM)
A Philae leszállóegység – amely egyes mérőmőszerei és kritikus fedélzeti kiszolgáló berendezései magyarországi kutatóhelyeken készültek – immár pályázaton nyerte el a végleges nevét, még 2004-ben, nem sokkal az űrszonda startja előtt. Philae a neve annak a nílusi szigetnek, ahol 1815-ben egy obeliszket találtak, amelyet a rosette-i kővel együtt a hieroglifák megfejtéséhez használtak.
Az Agilkia, mint említettük, ugyancsak egy sziget a Níluson, de annak felső folyásánál. Philae szigetét ugyanis az asszuáni gát építése miatt megemelkedő víz elárasztotta. Az ottani ókori egyiptomi épületegyüttest emiatt átmentették Agilkia szigetére, ahol ma is látható. Az Agilkia név az október 16-22. között folyó névpályázaton az egyik legnépszerűbb ötlet volt, több mint 150-en javasolták. Közülük a francia Alexandre Brouste lett az a szerencsés, aki fődíjként részt vehet az ESA németországi (darmstadti) irányító központjában rendezendő eseményen. Itt élőben követheti a Philae egység leszállásának eseményeit. A Rosetta program kutatóiból álló zsűrinek egyébkét nem volt könnyű dolga: az egy hét leforgása alatt 135 országból több mint 8000 névjavaslat futott be a felhívásra.
A tervek szerint a Rosetta szerdán, november 12-én közép-európai idő szerint 9:35-kor engedi el a Philae egységet. Ekkor 22,5 km távolságban lesz az üstökösmagtól. A Philae nem rendelkezik önálló manőverező képességgel. Az Agilkia leszállóhelyet mintegy hét órával később éri el, remélhetőleg épségben és a további izgalmas tudományos mérések végrehajtására alkalmas állapotban. Figyelembe véve a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös és a Föld távolságát, illetve az ebből adódó kommunikációs időkését is, a leszállás megerősítésére nagyjából délután 5 óráig kell várnunk. Akik ezeket az izgalmas órákat a Rosetta és a Philae megalkotásában közreműködő magyar szakemberekkel együtt szeretnék tölteni, azokat várják a TIT Budapesti Planetáriumban megrendezendő nyilvános eseményen. A történéseket természetesen az interneten, például a Rosetta honlapján vagy az ESA TV adása segítségével is tudják követni.
| |||
|