Kína lehet a fő vetélytárs
(Rovat: SpaceX, Üzlet és munkahely , Kínai rakéták - 2013.10.20 08:15.)

Az amerikai SpaceX magáncég szerint a gyors ütemben fejlődő kínai űrprogrammal kell majd igazán versenyezniük a nemzetközi indítási piacon.

Ahogy a SpaceX rakétafejlesztései kezdenek beérni, úgy sikerül már most is – de a jövőben még inkább – megrendelőket „visszacsábítani” az Egyesült Államokba. Az elmúlt időszakban az amerikai hordozórakéták nem voltak versenyképesek, mindenek előtt a magas áraik miatt. Az 1980-as évek első felében még az amerikaiak uralták a nemzetközi piacot, de aztán fokozatosan átvették a helyüket az oroszok (főleg a Proton rakétákkal) és az európaiak (az Ariane-4, majd a most is kínált Ariane-5 típussal). Kína az elmúlt két évtizedben is kis szeletet hasított ki a megrendelések képzeletbeli nagy tortájából, de ez már nem marad sokáig így – legalábbis Adam Harris, a SpaceX egyik alelnöke szerint.

Globális szinten minden évben nagyjából 20-25 megrendelés fut be kereskedelmi műholdindításokra. Ezek az űreszközök elsősorban távközlési, illetve távérzékelő (földmegfigyelő) feladatra készülnek. A régebben szinte egyeduralkodónak számító amerikaiak minimális részesedésére jellemző szám, hogy a 2011-ben és 2012-ben összesen végrehajtott 38 ilyen startból mindössze kettőt hajthattak végre ők.

Az Elon Musk által 2002-ben alapított, kaliforniai székhelyű SpaceX egyik fő célja ennek a trendnek a megfordítása. A megoldás elvileg egyszerű: olcsó és megbízható hordozóeszközt kell kínálni! Az első lépések már megtörténtek: a Nemzetközi Űrállomás ellátásában a NASA megrendelésére részt vesznek a Dragon teherűrhajók, amelyeket az ugyancsak a SpaceX által fejlesztett Falcon-9 rakétákkal indítanak. Nemrég bemutatkozott a Falcon-9 legújabb, v1.1-es változata is. Ha minden jól megy, néhány év múlva már árhajósok is utazhatnak a Dragon személyszállító változatán. A SpaceX megrendeléslistáján több mint 50 lekötött start szerepel már, 5 milliárd dollár értékben. Ennek csak mintegy harmada az amerikai kormányzati szektorból érkező megbízás.

Munkában egy Hosszú Menetelés-4C rakéta idén júliusban, rajta három tudományos és technológiai műholddal. (Kép: news.cn)

Ami a versenyt illeti, a jelek szerint a SpaceX nem a Protontól és nem az Ariane-tól, hanem a kínai Hosszú Menetelés rakétáktól tart a leginkább. A kínai kormányzat töretlenül támogatja az űrprogramot, a következő lépés például egy holdi leszálló szonda indítása, még ebben az évben. Anyagminta visszahozataláról is van szó, 2016-os céldátummal. A 60 tonnás új kínai űrállomás 2020-ig elkészülhet.

Harris üzenetét nem utolsó sorban az amerikai kormányzatnak szánta, hogy a gazdasági nehézségek közepette is érdemes hosszú távon elköteleződni az űrszektor fejlesztése mellett, ha a világ élvonalában akarnak maradni. (Az kimaradt a hírből, hogy a kínaiak már ma is sokkal versenyképesek lennének a rakétaindítások piacán, ha az Egyesült Államokban nem korlátoznák jogszabállyal, hogy akár csak néhány amerikai gyártású alkatrészt tartalmazó űreszközöket kínai hordozóeszközzel állítsanak pályára. - A szerk.)