Napellenzős Starlink műholdak jönnek?
(Rovat: SpaceX - 2020.05.03 12:15.)

A SpaceX feszített ütemben indítja alacsony pályás internetszolgáltatásra készülő műholdjait. Eddig sokat beszéltek, de keveset tettek az űreszközök okozta „fényszennyezés” csökkentéséért.

Most azonban az ígértek szerint új megoldás körvonalazódik. Legalábbis április végén Elon Musk bejelentette, hogy a következő – a tervek szerint akár már május 7-én esedékes – Starlink start alkalmával kipróbálják a VisorSat nevet kapott új típusú űreszköz kísérleti példányát.

Mint ismeretes, már nem csak a csillagászokat zavarja a tudományos célú távcsöves megfigyeléseik során, de egyre többeknek tűnik fel, hogy a 60-as csoportokban pályára állított műholdak alkonyat után és napkelte előtt szabad szemmel is feltűnő fényes csíkokat húzhatnak az égbolton. Különösen igaz ez felbocsátásuk után, működésük kezdeti szakaszában, amíg a tesztelésüket végzik alacsony pályán. Később valamivel magasabbra (550 km-re) kerülnek ugyan, de a csillagászati észleléseket – különösen a nagy látómezőre kiterjedő égboltfelméréseket – zavarja a nagy létszámú műholdsereg. Ráadásul ez még csak a kezdet, a SpaceX tervezett globális szélessávú műholdas internetszolgáltatása ezerszámra igényli majd az űreszközöket, a startok pedig sűrűn követik egymást.

Starlink műholdak vonulnak át Salgótarján egén, április 19-én. A képet több, hosszabb expozíciós idejű felvételből állították össze, ami a csillagok által a Föld forgása miatt az égen leírt ívekből is látható. (Fotó: Komka Péter / MTI)

E cikk írásáig már hétszer 60, azaz összesen 420 (plusz két korai kísérleti) Starlink műhold indult. Az ellenérzések és tiltakozások hatására a SpaceX már korábban kísérletekbe kezdett, és januárban felbocsátott egyetlen olyan példányt is, amelyen próbaképpen kevésbé fényvisszaverő borítást alkalmaztak (DarkSat). Ezt azóta is külön figyelik a szakemberek, és fényessége tényleg nem éri el a társaiét, mintegy 1 magnitúdóval halványabb. A jelek szerint azonban nem ez lesz a követendő irány, már csak azért sem, mert üzemeltetési szempontból az ilyen műhold előnytelen: a sötétebb borítás miatt könnyebben felmelegedik.

Most a VisorSat révén egy másik módszert próbálnak ki, amely a remények szerint akár még hatékonyabb is lehet a fényesség csökkentésére. A lényege, hogy megakadályozzák a napfényt, hogy elérje a leginkább tükröző felületeket a műholdon. Ehhez már a Föld körüli pályán napellenzőket nyitnának ki, amelyek árnyékban tartanák az antennák felületét. A napellenzők olyan anyagból készülnek, amely átlátszó a rádióhullámok számára. Hogy a május eleji indításkor pontosan hány ilyen kísérleti VisorSat lesz a 60 között, azt egyelőre nem tudni, de állítólag júniustól kezdve már mindegyiket felszerelik a napellenzőkkel.

Napellenzővel felszerelt Starlink műhold, a VisorSat. Maga a technika nem ördöngösség, akár korábban is lehetett volna gondolni rá... (Kép: SpaceX)

Az újabb Starlink műholdak a mérések szerint már eleve halványabbak, mint a 2019-es májusi első adag tagjai. De még így is túl fényesek ahhoz, hogy átvonulásukkal nem korrigálható hibákat okozzanak az égtérképező távcsövek digitális képalkotó detektoraiban. A „hamis objektumok” megjelenésén várhatóan segítenek majd a további fényességcsökkentések, de a műholdak által húzott csíkokat így is számításigényes eljárással kell eltávolítani majd az érzékeny felvételekről. Ami pedig a már pályán levő műholdakat illeti, azok zavaró hatásán már semmi sem segít. Legfeljebb az, amire Musk hivatkozik, hogy élettartamuk korlátozott. Persze kinek mi a rövid idő, de az első generációs Starlink műholdaktól várhatóan 3–4 év múlva szabadulnak meg, bevezetve azokat a sűrű légkörbe. Addigra jönnek a még nagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező űreszközök – amelyek remélhetőleg egyúttal sokkal sötétebbek is lesznek...