Starlink v1.0 L25
(Rovat: SpaceX, Lássuk és halljuk egymást - 2021.05.05 06:15.)

A május egy újabb 60-as adag műhold indításával kezdődött a SpaceX Starlink nevű internetszolgáltató műholdrendszerébe.

A Falcon-9 hordozórakéta május 4-én, magyar idő szerint 21:01-kor startolt Floridából, a Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásából. A Starlink felbocsátások meglehetősen szokványossá váltak, bár áprilisban egy kicsit lassult az ütemük. Legutóbb mindenesetre nem túl rég, a múlt héten, április 29-én bővítették az immár 1500 fölötti számú indított műholdnál járó sereget. A SpaceX az alacsony pályákon keringő, a Föld környezetét behálózó rendszer segítségével egy rövid késleltetési idejű, szélessávú internetes szolgáltatás indítását tervezi, amelynek tesztüzeme már javában folyik a világ több országában.

A mostani volt a Starlink 60-as (vagy közel 60-as) műholdadagjainak 26. felbocsátása. Az első ilyen alkalom kivételével a műholdak v1.0 jelzésű változatának képviselői jutottak a világűrbe. Eddig összesen 28 olyan Falcon-9 rakéta startolt, amelynek hasznos terhében Starlink holdak is voltak. (Kép: SpaceX)

Nem sokkal az előző Starlink indítás előtt érkezett a hír, hogy a SpaceX kérelmére az ügyben illetékes amerikai szövetségi távközlési hatóság (Federal Communications Commission, FCC) engedélyezte az eddig tervezettnél alacsonyabb pályák használatát a közeljövőben felbocsátandó műholdak esetében.

Az FCC eddig már közel 12 ezer (!) tagú műholdseregre adta áldását a Starlink rendszer számára. Ezek a Ku-, Ka- és V-sávba eső rádiófrekvenciákat használják, és többféle magasságú és hajlásszögű pályákra kerülhetnek majd. A SpaceX most azért nyújtott be kérvényt, mert (ismét) áttervezte műholdseregének működését. Eddig is szinte minden Starlink hold a földfelszín felett 550 km magasan húzódó, az egyenlítői síkhoz képest 53°-os hajlásszögű működési pályákra került. (A néhány kivétel magasabb inklinációjú, pólusközeli pályákat foglalt el.) Erre a pályamagasságra tavaly áprilisban nyújtottak be engedélyezési kérelmet. Korábban nagyobb magasságok szerepeltek a tervekben, de az alacsonyabb pályákkal az adatkapcsolatban fellépő a késleltetési időt tudják egy kicsit csökkenteni. A változással továbbá gyorsítani tudták a rendszer kiépítését, és annak a kockázatát is sikerült mérsékelni, hogy a tönkrement műholdak sokáig útban legyenek veszélyes űrszemétként: minél alacsonyabb a pálya, annál hamarabb jutnak le az űreszközök a sűrű légkörig, amelybe belépve megsemmisülnek.

Most annyi történt, hogy a további műholdakat sem küldik lényegesen magasabbra az eddigiekhez képest. Előzőleg még az volt a terv, hogy több mint 2800 űreszköz 1300 km körüli magasságban működik majd. Az aktuálisan érvényes engedély értelmében viszont az alábbi lesz a pályák típusa szerinti megoszlás:

• 1584 műhold 550 km magas, 53° hajlásszögű pályán,
• 1584 műhold 540 km magas, 53,2° hajlásszögű pályán,
• 720 műhold 570 km magas, 70° hajlásszögű pályán,
• 520 műhold 550 km magas, 97,6° hajlásszögű pályán.

A SpaceX készletében levő legrégebbi (2018 szeptemberében használatba vett) Falcon-9 első fokozat (a B1049 jelű) a kilencedik repülése után is rendben visszatért az úszó platformra. (Kép: SpaceX)