Űrnap 2004
(Rovat: Szakmapolitika, Álmuk a világűr - 2004.10.17 21:55.)

Az ENSZ Közgyűlés 1999-ben hozott határozata óta minden évben október első két hetében az egész világon események sorát rendezik Űrkutatási Világhét (World Space Week, WSW) elnevezéssel. A cél az űrtevékenység fontosságának és a mindennapi életre való hatásának tudatosítása a társadalomban. A hazai szakemberek legfontosabb éves eseménye is erre a napra esik, ez az Űrnap.

Az Űrnapot 1992 óta minden évben lehetőség szerint októberben tartja a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. A hazai űrkutatók fontos szakmai fóruma ez az esemény, amelyen a csaknem 30 űrkutatással, űrtevékenységgel (is) foglalkozó magyar intézmény (döntően egyetemi tanszékek, csoportok, illetve MTA kutatóintézetek, kisebb részben tárcafelügyelet alá tartozó intézmények) mintegy 250 fős kutatói és mérnökgárdája megismerkedhet egymás tudományos eredményeivel, és kitekintést kaphat az űrkutatás nemzetközi tendenciáira és eredményeire. Az Űrnapok nem titkolt célja, hogy minél több főiskolai és egyetemi hallgató ismerkedhessen meg a hazánkban folyó űrtevékenységgel - ezért mindig egy nagy budapesti egyetem a helyszín.

Az idei rendezvényre 2004. október 15-én, pénteken 9:00 és 13 óra között, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának lágymányosi északi épületében került sor. (Az idei Űrnap előtt a Magyar Asztronautikai Társaság tartott Rendkívüli Közgyűlést, melyen a MANT megjelent tagjai tiszteleti taggá választották Gál Gyula világűrjogászt, a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjét.) Magát az Űrnapot Dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, a Magyar Űrkutatási Iroda vezető főtanácsosa elnökölte.

A résztvevőket dr. Klinghammer István, az ELTE rektora köszöntötte, majd a hazai űrkutatást a Magyar Űrkutatási Tanács elnökeként felügyelő informatikai és hírközlési miniszter, Kovács Kálmán megnyitotta a rendezvényt.

Kovács miniszter úr hangsúlyozta, hogy míg korábban a hadiipar volt a legfőbb motorja az űrkutatási fejlesztéseknek, „ma már a mindennapokkal kapcsolódik össze a tudományok legmodernebbike, de legalábbis legérdekesebbike, az űrkutatás”. A miniszter értékelve az elmúlt éveket, örömmel tájékoztatta az egybegyűlteket az űrköltségvetés elmúlt években tapasztalt gyarapodásáról. A 2005-ös támogatások tekintetében szeretné elérni, hogy az űrkutatás az eddigi éveknél is magasabb állami támogatást kapjon, hiszen csak az ESA-nak befizetett, s onnan 90 %-ban visszaigényelhető, idén 1,1 millió eurós összeg folyamatos növelésével lehet közelíteni célunk, a teljes jogú ESA-tagság felé. Így nagyobb lesz a visszapályázható összeg is, végső soron a hazai intéztek, űripari vállalatok járhatnak jól.

Kovács Kálmán szerint hazánk EU-csatlakozása fontos változást jelent a hazai űrkutatás életében. Az Európai Unióban ugyanis hamarosan létrejön az űrkutatásért felelős miniszterek tanácsa, melynek első ülése novemberben várható. S bár még teljes jogú ESA-tagok nem vagyunk, már teljes jogú tagként vehetünk részt az Európai Unió önálló – vagy az ESA-val közös – űrprogramjaiban, fejlesztéseiben és kutatásaiban. A miniszter elmondta, az IHM külön figyelmet szentel az ismeretterjesztésnek, az űrkutatás oktatásának, amit részint a MANT-on keresztül, részint fiataloknak adományozott díjazásokkal kíván érvényesíteni. Kovács emellett kitért a jövő év márciusában Budapesten rendezendő IAA-konferenciára, ami az űrtevékenység társadalmi hatását tekinti majd át, továbbá elismerő szavakkal méltatta Both Elődöt, a MŰI igazgatóját, aki 2006-2008 között az ENSZ Világűrbizottságának első alelnöki tisztét töltheti be. Emellett bejelentette a Bay Zoltán díj megalapítását, ami az űrkutatásban végzett munkásság elismeréseként született, s először ez év október 23-án kerül átadásra.

Kovács Kálmán megnyitója után a MÜI és a MANT díjainak és kitüntetéseinek átadására került sor.

A „Magyar Űrkutatásért” Oklevelet Dr. Both Előd és Kovács Kálmán adták át az idén startolt európai Rosetta üstökös-kutató misszióban szerepet vállalt BME-s, AEKI-s és RMKI-s szakembereknek. Ezt a MANT kitüntetései követték, melyeket Kovács Kálmán, Magyari Béla és Kelemen János (a MANT főtitkára) adott át. „Nagy Ernő Emlékérmet” kapott dr. Gödör Éva, a MANT Elnökségi tagja, aki többéves fáradhatatlan munkájával segítette az Egyesület működését, és az űrtávközlés, valamint a radar-távérzékelés területén végzett kiemelkedő egyetemi oktatási munkát. „Fonó Albert Emlékérmet” kapott Szentpéteri László, a MANT korábbi főtitkára, egyesületi munkájáért és a műholdas helymeghatározás hazai bevezetésében kifejtett erőfeszítéseiért. Az „Asztronautikáért” Oklevelet Bacsárdi László, Balogh István és Gados György vehette át.

A díjak és elismerések átadását a szakmai előadások követték.

A rendezvény felkért külföldi előadója dr. Eberhard Parlow, a baseli egyetem professzora, az EARSeL elnöke volt. Parlow úr egy speciális űralkalmazási kérdést tárgyalt -„The Use of Remote Sensing for Urban Climate Studies” (azaz, A távérzékelés alkalmazása városi klíma-kutatásokban) címmel.

Az EARSeL, az Európai Távérzékelési Laboratóriumok Szövetsége (European Association of Remote Sensing Laboratories) a távérzékelés különböző ágazataival foglalkozó 259 tagintézményt (egyetemi, akadémiai, állami kutatóhelyek, ipari és kereskedelmi cégek) számlál. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA), az Európa Tanács (Council of Europe) és az Európai Bizottság (Europe Commission) égisze alatt 1977-ben alapított tudományos szövetség főbb célkitűzései:
- a földmegfigyelés, a távérzékelés oktatás ösztönzése;
- alkalmazásorientált kutatások kezdeményezése;
- a technológiai fejlesztések és a széles felhasználói kör kapcsolatának kordinálása;
- új földmegfigyelési eszközök, szenzorok, eljárások fejlesztésének elősegítése.
Az EARSeL-ben 13 ún. Special Interest Group (SIG) keretében folyik tudományos tevékenység – többek között az erdőtüzek felderítése, követése és kárfelmérése, új felvevő eszközök, három dimenziós térinformatikai adatbázisok előállítása, földfelszín borítottság, földhasználat, fejlődő országok támogatása – témakörökben. (ld. www.earsel.org). A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Központja 1990-től az EARSeL rendes tagja. Jelenleg hat magyarországi intézmény tagja az EARSeL-nek.

Parlow úr előadásából megtudtuk, hogy míg ma a világ népességének valamivel több mint a fele él városi környezetben, addig ez az érték a közeli jövőben 70 % fölé növekedhet. Dr. Parlow a környezeti mikroklíma változását megdöbbentő, infravörös tartományban készített műholdképeken mutatta be. Ezek elemzéséből könnyen kiderül, hogy a városokban átlagosan is több fokkal magasabb lehet a hőmérséklet (leginkább a növényzet hiánya miatt) a vidékinél. Emellett szólt a földfelszíni mérések fontosságáról is.

Dr. Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke Űrhajózási stratégiák a XXI. században címmel tartott előadásában rámutatott azon fejlődési görbékre, mint pl. az űrhajósok Földtől való távolsága (a holdutazások után visszaesett az állandó értékre, ami 350-400 km körüli), valamint a világűrben töltött munkanapok száma (a Mir űrállomás óta jelentősen visszaesett). Almár Iván kiemelte, ez nem a természetes növekedési görbe, s ennek okait vizsgálni kell. Ezután a jövőbeli Mars-utazás különböző megvalósíthatósági elképzeléseiről hallhattunk részleteket (ESA-terv, IAA- vagy Huntress-tanulmány, Bush-kezdeményezés). Utóbbival kapcsolatban megtudtuk, hogy míg az Apollo-program során a NASA a teljes amerikai költségvetés 4 %-ából gazdálkodhatott, addig ma 0,86 %-ot kap, s a Bush-terv is csak 0,87 %-ot irányoz elő.

A magyar űrkutatás aktuális helyzetéről beszélt dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. Az igazgató bemutatta a különböző pályázatok nyerteseinek megoszlását, melyben továbbra is túl kicsi arányban vesznek részt az űripari cégek. Márpedig az ECS-tagság egyik célja épp ezen cégek létrejöttének buzdítása lenne. Both Előd elmondta, az elmúlt években az űrkutatásra fordított állami támogatás szerencsésen növekedett, a cél pedig továbbra is változatlan: hazánk ESA-csatlakozása. Ám időpontra még éveket kell valószínűleg várnunk.

A felállított poszterek megtekintésére fordítható szünetet követően dr. Kelemen János, a MANT főtitkára beszélt a hazai űrkutatási ismeretterjesztés még bőven javítható helyzetéről. Emellett szólt a MANT szerepéről és eddigi, korántsem elhanyagolható eredményeiről, így az ifjúsági pályázatról, az űrtáborokról, az Ifjúsági Fórumról, az Űrszimulátorról és a Hunveyor gyakorlószondáról, továbbá a lassan hagyományossá váló ŰRTANítás konferenciáról.

Ezt követően dr. Illés Erzsébet a Cassini-szonda első tudományos eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Előadásában a csillagász külön figyelmet szentelt a különböző űrszondák (Voyager, Galileo, Cassini) eredményeinek összevetésének. Illés Erzsébet felhívta a figyelmet arra is, hogy a Phoebe hold feltérképezésével a Cassini az első űrszonda, ami egy Kuiper-övből származó objektumot tanulmányozott részletesen.

A csillagászati előadást egy újabb követte „Az űridőjárás kutatása és a plazmaszféra” címmel dr. Lichtenberger János előadásában. Az előadásban hallhattunk a Nap és a Föld mágneses terének kölcsönhatásáról, ezek földi hatásáról, illetve a hazai kutatásokról.

Solymosi János, a Bonn Magyarország Elektronikai Kft. vezetője szólt ezután saját űripari cége fejlődéséről, sikereiről és a további lehetőségeiről.

Az utolsó előadó dr. Grósz Andor volt, aki a „Stressz hatása a vizuomotoros teljesítményre” címmel tartott izgalmas előadást, melyben kitért a Kecskeméti Repülőkórházban folyó legújabb, pilótákkal végzett kutatásokra is.

H.F. – Sz.L.