A szűkös NASA-költségvetés lehetséges áldozatai...
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrpolitika - 2005.06.12 15:18.)

...a tervezett amerikai űrcsillagászati programok, a Webb-űrteleszkóp és társai.

A csillagászok mintha egy „érzelmi hullámvasúton” utaznának: egyszer fent, egyszer lent. Nemrég a NASA új vezetője, Michael Griffin úgy nyilatkozott, hogy talán mégis megvizsgálják a Hubble Űrtávcső javításának lehetőségét. (Mint nemrég mi is beszámoltunk róla, az űrrepülőgépes utazások hosszú leállása és az űrhajósok biztonságával kapcsolatos aggályok miatt korábban a tervezett javítómunka törléséről határoztak - a szakmai és a széles közvélemény legnagyobb sajnálatára.) A legújabb hírek szerint viszont veszélybe kerültek a közeljövő amerikai űrcsillagászati tervei.

A vészjelzés Griffintől érkezett, aki a Kongresszushoz intézett levelében kifejtette, hogy az amerikai űrhivatal költségvetéséből mintegy 2 milliárd dollár hiányzik az összes program terv szerinti folytatásához. Amennyiben takarékoskodni kell, megjelölte a szóba jöhető áldozatokat is. Egyelőre nem tudni, mennyire komoly a dolog, s mennyi benne a költségvetési támogatás növelésére irányuló politika. Mindenesetre egyebek között szóba került a jelenleg 2011-re előirányzott SIM (Space Interferometry Mission), amely csillagok nagyon pontos pozícióméréseire lesz alkalmas, illetve a 2012-15 között indítandó TPF (Terrestrial Planet Finder), amellyel a Földhöz hasonló bolygókat szeretnének találni idegen csillagok körül. A Mars Science Laboratory, amely 2009-ben egy hosszú élettartamú marsjáróval a fedélzetén látogatná meg a vörös bolygót, 2011-re csúszhat.

A legnevesebb áldozat mégis a 6,5 méteres tükörrel a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja környékére küldendő James Webb-űrtávcső (JWST), a Hubble tervezett utóda lehet. A JWST az ESA-val és a Kanadai Űrügynökséggel együttműködésben készül. A dolgok jelenlegi állása szerint 2012 előtt nem indulna, s ez a dátum sem tűnik túlságosan biztosnak. Minél későbbi az indítás, a program annál többe kerül. A NASA már fel is vetette, hogy nem lenne-e elegendő egy négy méter átmérőjű teleszkóp, csökkentett tudományos műszerparkkal. A szkeptikusok szerint ez az „olcsó” változat tudományos értelemben már nem érné meg az áldozatot. Ráadásul kétlik, hogy a pénzt végül tényleg megtakarítanák-e... A JWST sorsa pillanatnyilag bizonytalan.