Kisbolygó-megfigyelés radarral
(Rovat: Távoli világok kutatói, Katasztrófák ellen - 2007.01.15 06:11.)

A Föld legkevésbé ismert, apró, szerencsétlen esetben mégis globális katasztrófát okozni képes kozmikus szomszédai a földközeli kisbolygók.

Megfigyelésüknek legpontosabb módja a radartechnika. A Földről feléjük kibocsátott rádióhullámok egy része a kisbolygók felszínéről visszaverődik. Ezt a jelet a legérzékenyebb földi rádiócsillagászati távcsövekkel felfogják. A radarmérésekből következtetnek az égitestek alakjára, méretére, forgására, anyagi összetételére és pontos távolságára is.

A Puerto Ricóban található, 305 m átmérőjű Arecibo rádióteleszkóp egy karsztmélyedésben kapott helyet. Ez a világ legnagyobb egyedi rádióteleszkópja, de mivel nem forgatható, csak az égbolt meglehetősen korlátozott része érhető el vele. (Kép: NAIC/Arecibo Observatory)

A kisbolygókat hagyományos, földi optikai csillagászati módszerekkel természetesen éjszaka lehet csak megfigyelni, s a végeredmény egy pont az égen – mondja Steve Osrto, a NASA JPL radarcsillagásza. Radarcsillagászati mérések esetén nem számít a napszak. A radarvisszhang alapján egy sor olyan információt kaphatunk a kisbolygókról, amilyenek csak költséges űreszközökkel volnának beszerezhetők. Minél közelebbi a célpont, annál erősebb a visszavert jel. A közeli kisbolygókról készült legjobb radarképek térbeli felbontása 10 méteresnél is jobb, lehetővé téve akár felszíni alakzatok felismerését.

Az 1999 JM8 jelű földközeli kisbolygó az 1999 augusztusában készült radarképek alapján aszimmetrikus, szabálytalan alakú égitestnek bizonyult. (Kép: NASA/JPL)

Radarcsillagászati módszerekkel eddig közel 200 földközeli kisbolygót vizsgáltak, s nyilvánvalóvá vált, hogy közöttük nincs két egyforma. Akadnak olyanok is, amelyeknek kísérőjük van. A radarmérések talán legértékesebb eredménye a pontos távolságmérés. Ennek alapján finomítható az égitestek pályájának előrejelzése. (2004 telén a korábban optikai módszerekkel felfedezett, a pontatlan pályaszámítás alapján veszélyesnek tűnő Apophis kisbolygót a JPL csoportja is megfigyelte. Az új adatok alapján kiderült, hogy az égitest 2029-ben elkerüli a Földdel való ütközést.)

A radarcsillagászati méréseket Arecibo mellett főleg a NASA kaliforniai 70 m-es antennájával (Goldstone) végezik. Ez utóbbi rádióteleszkóp harmincszor kevésbé érzékeny ugyan, de forgatható. Az űrügynökségek tervezőrészlegei már dolgoznak azokon az űrszondás programokon, amelyek földközeli kisbolygókhoz indulnának. A célpontul szóba jöhető égitestek kiválasztásában a radaros megfigyeléseknek is nagy szerep jut majd.