A Hubble vesztesége
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2007.01.30 08:23.)

Az űrtávcső legtöbbet használt ACS kamerája ismét meghibásodott. Ezúttal kevés az esély a működésének teljes helyreállítására.

Az ACS (Advanced Camera for Surveys) 2002 márciusában került fel a Hubble-űrteleszkópra. Élettartamát akkor öt évesre tervezték. Így most valójában nem történik más, mint hogy a számítás beigazolódik. Ennek ellenére a látható fény tartományában nagyfelbontású képeket szolgáltató műszer leállása érzékeny veszteség a csillagászok számára: a legutóbbi fordulóban a beérkezett kutatási javaslatok kétharmada ezt a műszert szerette volna használni.

Az ACS-t a biztonság kedvéért két energia-ellátó és adattovábbító rendszerrel készítették. Az első elektromos rendszer 2006 júniusában meghibásodott, ezután a tartalékra kapcsoltak. Idén január 27-én a B rendszerben is hiba történt. A teleszkóp optikai rendszere valószínűleg továbbra is épségben maradt. A hiba pontos okát vizsgálják, de könnyen lehet, hogy pontosan soha nem tudják kideríteni.

A Hubble 2008-as, utolsó űrrepülőgépes nagyjavítása során új berendezéseket (egy kamerát és egy spektrográfot) is felszerelnek majd. Addig az űrtávcső korlátozott képességekkel rendelkezik majd. Elvileg szóba jöhetne az ACS javítása is, de az Atlantis öt űrsétát tartalmazó repülési tervébe ez az extra feladat nehezen lenne beilleszthető – hacsak valami mást el nem hagynak.

Az űrtávcső két megmaradt műszere – Wide-Field Planetary Camera-2 (WFPC-2) és Near Infrared Camera Multi-Object Spectrograph (NICMOS) – tovább folytatja munkáját, sőt ezentúl több lehetőséget (időt) kaphatnak az ezeket használó kutatók. Az ACS részleges helyreállítása elvileg nem kizárt, ezen a NASA szakemberei most is dolgoznak.

A Hubble ACS széles látómezejű csatornájával készült az eddigi legérzékenyebb felvétel az égbolt egy kiválasztott „sötét” területéről. A millió másodperces expozícióval felvett Hubble Ultra Deep Field (UDF) a világegyetem legkorábbi galaxisait is mutatja.