Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2008.01.07 07:25.)

A gamma-kitörések története a hatvanas években kezdődött. A hidegháború közepén az Egyesült Államok egy sor műholdat bocsátott fel, hogy ellenőrizze, betartja-e a Szovjetunió a nukleáris teszteket tiltó egyezményt.

Eszerint nem volt szabad teszteket végezni a légkörben, a víz alatt és az űrben. Nem is látták a robbanások nyomait az atmoszférában, ehelyett az űrből detektáltak gamma-sugárzást. A későbbi sajtó szerint olyan volt ez, mintha űrháború dúlna idegen fajok közt.


Az 1969-ben indult amerikai Vela-5A és 5B műholdak a szerelőcsarnokban. (Kép: LANL)

Mivel a katonai adatokhoz kevés tudós fért hozzá és nem vizsgálták részletekbe menően a jelenséget, a tudományos társadalom csak hat évvel az első detektálás után, 1973-ban szerzett tudomást a titokzatos robbanásokról. A korabeli műszerek kevés információval szolgáltak a robbanások égi helyzetéről, ezért az eredetük sok vita tárgyát képezte.

Elemlámpa vagy világítótorony?

A korai problémák nem értek véget a helymeghatározás bizonytalanságával. A kitörések távolsága szintén ismeretlen volt. Lehetséges volt, hogy a Naprendszerből jönnek, a Tejútrendszerhez is tartozhattak, esetleg sokkal távolabbról is jöhettek. Míg ez a bizonytalanság fennállt, lehetetlen volt megmondani, mekkora energia szabadul fel egy ilyen robbanás alkalmával. Például lehettek kis szikrák a Nap körül keringő üstökösökön vagy jelezhették óriási üstökösök bezuhanását kompakt csillagokba, esetleg gigantikus, távoli robbanásokat, melyek kihívást jelentettek az akkori és jelenlegi tudományos elméleteknek. Hasonló a probléma, mint a következő szituációban: egy gyenge elemlámpa fénye pár lépésről, egy párszáz méterre levő autó lámpájának a fénye vagy egy messzi világítótorony nagyjából mind ugyanolyan fényesnek látszanak.

Az elméletek csak úgy burjánzottak. Egy adott pillanatban nagyjából száz különféle elmélet próbálta magyarázni a jelenségkört, holott még az események száma nem érte el a százat. Jelentős fejlődésre ezen a területen addig kellett várni, míg fel nem bocsátották a kimondottan erre a célra készített műholdakat.

(Folytatjuk!)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024