Europa-expedíció(k)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Korszerű oktatás - 2008.02.26 07:59.)

Egy „komoly” amerikai kísérlettel szinte egyidőben magyar középiskolások a Balatonon próbáltak ki egy olyan szerkezetet, amelyhez hasonlóval valamikor talán a Jupiter jéggel borírott felszínű Europa holdját is kutathatják.

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevű Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet – talán a földi mélytengeri füstölgők élővilágához hasonlóan. A NASA a jövőben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel. A fejlesztés célja egy olyan robot kialakítása, amely önállóan képes a víz alatt tájékozódni, környezetét felmérni, és ott vizsgálatokat végezni.

A február 13-án az amerikai Wisconsin Egyetem közelében lévő Mendota-tóban tesztelt ENDURANCE robot. (Kép: Stone Aerospace)

Néhány nappal az amerikai kísérlet előtt Magyarországon is kipróbáltak egy szerkezetet, hasonló szituációban és elméleti háttérrel. A budapesti Alternatív Közgadasági Gimnázium (AKG) csillagászati szakköre, a Supernova diákjai bocsátották vízre az általuk épített szondát a Balatonon.

Az AKG szakköröseinek Europa-expedíciója Zánkánál zajlott, február 7-10. között.

A szakkör beszámolójából idézünk két részletet: „2007 decemberétől, a hetente tartott szakköri foglalkozások során a diákok két csoportban dolgozva részletesen megtervezték a Balaton jégfelszínére tervezett űrszonda energiaellátó , mozgató, kommunikációs, valamint mérőrendszerét, majd bárki által beszerezhető alkatrészekből (például Pentium III-as processzor, kismotor-akkumulátor, programozható vezérlésű LEGO-motorok) elkészítették a különböző részegységeket. Ezek után került sor a részegységek egymástól független kipróbálására, végül pedig a komponensek összeillesztésére és a szerkezet végső tesztelésre. Ahogy közeledett az expedíció tervezett időpontja, egyre biztosabbá vált, hogy a Balaton ezen a télen már nem fagy be, ezért a meghajtás módját az utolsó pillanatban át kellett alakítani úgy, hogy az űrszonda mozgatható legyen folyékony közegben.”

„A Supernova 15 diákja és a szakkört irányító 3 tanár lélegzetvisszafojtva figyelte a két hónap alatt elkészített furcsa szerkezetet. Az űrszonda központi számítógépét a parton működő laptopról lehetett vezérelni, mint egy irányítóközpontból, szerencsére víz- és hőszigetelése megfelelőnek bizonyult, s képes volt önállóan haladni a vízben. Eközben átlátszó burkolattal védett fedélzeti kamerája felvételeket rögzített a környezetről (többek között a parton álló diákcsapatról is), valamint leolvasta egy hőmérő, egy szélmérő és egy térbeli helyzet-jelző műszer értékeit, s ezeket az adatokat továbbította a parti irányítóközpontba. A vízfelszínen úszó űrszondához egy merülőegység is tartozott, amelyet szintén távvezérléssel lehetett lebocsátani a vízbe, s vezetéken keresztül hőmérsékleti adatokat illetve webkamerával rögzített képeket küldött a központi számítógépnek.”

Aki ennél többre is kíváncsi, az a téma hátteréről, a Jupiter jeges holdjára tervezett robot(ok) kipróbálásáról részletesen Kereszturi Ákos cikkében, az [origo]-n olvashat.